Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Békés megyei Levéltár / Felhő Ibolya

Irodalom Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686—1703. Pécs, 1937. (Specimina 99.) Babies András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703—1780. Pécs, 1937. (Pécs város múltjából 2.) Föglein Antal: Baranya vármegye levéltára. In: LK 5. 1927. Hodinka Antal: Adalékok Pécs város történetéhez 1686-tóí 1701-ig. In: Pannónia (Pécs). 7.1942. Hodinka Antal: Négy egykorú jelentés az 1704. évi pécsi rác dúlásról. Pécs, 1933. Kopasz Gábor: Baranya megye első összeírása a török hódoltság után (1695). In: Művelődési Tájékoztató (Pécs) 1965. január. Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény. Pécs, 1985. Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben. In: Baranyai Hely történetírás 1978, Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848. Bp., 1964. Szita László: Pécsi városi élet a török után az 1747. évi tanúvallomások alapján. In: Baranyai Művelődés (Pécs) 1973 június. Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941. BÉKÉS MEGYEI LEVÉLTÁR 6701 Gyula Petőfi Sándor tér 3. 5631 Békés Petőfi u. 4. A levéltár őrzi a történeti Békés megyének és mezővárosainak iratait. BÉKÉS MEGYE LEVÉLTÁRA Békés megye az ország legnagyobb pusztítást szenvedett és legkésőbb felszabadított területei közé tartozott. A török kézen lévő Gyula élelmiszerellátásának megakadályozására a császári csapatok 1687-ben, majd 1692-ben számos falu népét Debrecen környékére telepítették, s a falvakat felperzselték. Nagy pusztítást okoztak a törökkel szövetsé146