Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Békés megyei Levéltár / Felhő Ibolya

ges tatár csapatok is. így a már lassan újratelepülő falvak ismét elnéptelenedtek. 1695 elején a törökök feladták Gyula várát, a megye kamarai igazgatás alá került. A budai kamarai adminisztráció által kinevezett Ferdinand Christian Lindner gyulai tiszttartó és harmincados 1696-ban bejárta a Gyulához tartozó 22 helységet, s mindegyiket romokban, lakatlanul találta. 1699 decemberében I. Lipót kinevezte Johann Jacob Löwenburg udvari kamarai tanácsost Békés vármegye főispánjává. 1699 és 1703 közt 31 falut ültek meg újra, de ezek 1703-ban a rácok dúlása miatt megint pusztává váltak. 1702-ben a maros-tiszai határőrvidék felállításával a megyei szervezet megszűnt, és csak az 1715. évi 92. törvénycikk állította vissza ismét. 1715. július 23-án tartották Békésen az első közgyűlést, s ettől kezdve maradtak fenn a vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei és iratai. IV. 1 BÉKÉS VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI a) Közgyűlési jegyzőkönyvek 1715-1786, 1790-1848 7,30 fm 1715-1723 lkot. A közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzéseiből a lassan újjáéledő megye lakosainak küzdelmes, sok nehézséggel terhes élete tárul elénk. Bár az első, 1715. július 23-án tartott közgyűlésen a megye mielőbbi benépesülése érdekében kimondták, hogy a betelepülőknek egy évre minden közteher alól mentességet adnak, szeptember 5-én mégis 500 magyar forint háziadót vetettek ki a leghalaszthatatlanabb kiadásokra. A megye újjáalakulása után 3 hónappal már téli szállásra érkezett a megyébe az Ebergényi ezred egy százada, s 6 hónapot töltött el itt. 73 fej- és 69 lóporciót kellett szolgáltatni nekik. 1715. november 14-i közgyűlésén a megye avégett, hogy a beszállásolt katonaság a néppel emberségesen bánjék, elhatározta: adassék ajándékba a tiszteknek bor és búza, a káplároknak pedig csizma. Ugyanakkor megtiltották a jobbágyoknak a megyén belüli átköltözését vagy a megyéből való elköltözését. A szeptemberben végrehajtott országos összeírás szerint ekkor Békés és Gyula mezővárosokon kívül mindössze 7 falu volt lakott a megyében. Az 1715. december 19-i közgyűlés határozata szerint Löwenburg főispánnak újévi köszöntésül két hordó tokaji bort és néhány fácánt küldött Bécsbe a megye, és az ajándékot átadó küldöttei útján kérte közbenjárását a „szegénységre terhes kvártély és porció" mérséklésére. A főispán és a megye érintkezése a továbbiakban is jelentések és küldöttek útján történt, mert Löwenburg hosszú főispánsága alatt csak egyetlenegyszer járt Békés megyében, de szívesen vette az újabb és újabb ajándékokat. 1716-ban a békési jobbágyok Joseph Comet szegedi kamarai prefektusnál panaszt tettek, hogy a megye pénztárába 1100 Ft-ot kellett fizetniük, és valahányszor közgyűlést tarta147