Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Svéd Királyság
nem hoztak létre közös haderőt. Svédország sem mérlegelte 1683-ban, hogy tartományaiból állítson-e ki katonákat Bécs megvédésére - a császár képviselői által Stockholmban előterjesztett ezirányú kérése ellenére. A svéd tartózkodás oka a Dánia részéről fenyegető akut háborús veszély, illetve a továbbra is francia kötődésű Brandenburggal való ellenségeskedés volt. Csak miután Brandenburg is a császár oldalára állt, teremtődtek meg a feltételei a svéd tartományok részvételére a Porta elleni háborúban. 1686 áprilisában Berlinben a brandenburgiak közreműködésével a svédek külön megállapodást kötöttek a császárral a regensburgi döntésnek megfelelő kontingens létrehozásáról. Olyan bőkezű részvételről, mint amilyet Svédország 1663-ban ajánlott fel, ezúttal nem lehetett szó sem Svédország pénzügyi helyzete, sem a király óvatos politikája miatt. Ugyanakkor a svéd király engedélyével számos svéd tiszt küzdött önkéntesként a császár, illetve vele szövetséges Velencei Köztársaság hadseregében. Közülük a leghíresebb a későbbi marsall, gróf Nils Bielke királyi tanácsos, bajor altábornagy és császári lovassági tábornok volt, valamint gróf Otto Wilhelm von Königsmarck tábornagy, a törökök elleni velencei szárazföldi erők főparancsnoka. 1663-hoz hasonlóan a svéd korona ismét tárgyalásokba kezdett a brémai és pomerániai rendekkel a csapatok költségeinek viseléséről és felszereléséről. A Bogislaw von Rahden ezredes parancsnoksága alatt álló kontingens létszáma 1095 ember volt. A 6 pomerániai századot Johan von Klinckowström alezredes vezette, míg a 8 brémai század parancsnoka Benedikt Bidal alezredes volt. Mivel a csapatok felszerelése elhúzódott, a katonák csak a nyár közepén indultak Magyarországra. A’ svéd király német alattvalói 1686. augusztus 23-án (a Gergely naptár szerint szeptember 2-án) érkeztek Buda alá éppen akkor, amikor a város és a vár elleni utolsó, sikeres roham megkezdődött. Az alakulat egy része valószínűleg a megszálló haderőbe olvadt bele, míg a többiek a visszavonuló török felmentősereg üldözésében vettek részt. A csapatok hazaküldésére októberben került sor. A viszszatérő segélycsapatot új toborzással teljes létszámúvá tették, de új hadszíntérre már ném küldték. LEVÉLTÁRI ADATOK I. SVÉD ORSZÁGOS LEVÉLTÁR (RIKSARKIVET) S — 102 29 Stockholm, Fyrverkerbacken 13—17. A Svéd Országos Levéltár az ország levéltári hálózatának központi intézménye, a hét svéd vidéki levéltár felettes hatósága. A levéltár a központi polgári államigazgatás levéltári szerve és iratőrzőhelye. A vidéki levéltárak mindegyike levéltári hatóságként működik a saját körzetén belül, s mint ilyen a polgári, helyi- és regionális igazgatási szervek iratőrző helye. 962
