Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Svéd Királyság
A Svéd Országos Levéltár felelős a magánlevéltárak úgynevezett országos nyilvántartásáért és a levéltári kiadványokért. A kiadványmunka keretében a levéltár a svéd Diplomatarium sorozatban Svédország történetének középkori dokumentumait jelenteti meg. A Svéd Országos Levéltár legfontosabb anyagai a következők: Középkori oklevelek gyűjteménye. A Királyi Kancellária (1523-tól, Vasa Gusztáv trónralépésétől), a kormányszervek és az állami hivatalok levéltárai (körülbelül 1720-tól), valamint a minisztériumok (beleértve a hadügyminisztériumot és a vezérkari irodákat is) iratai (1840-től). A legfelsőbb bíróság és jogelődje levéltára (a régebbi kincstári bíróságok irataival együtt). A hivatalos vizsgálatot végző állami bizottságok levéltára (az 1600-as évektől kezdve napjainkig). A külügyi archívum, azaz a külügyi levelezés kabinetijének (külügyminisztérium) és a külföldön működő svéd hatóságok (delegációk, követségek, képviseletek és konzulátusok) levéltára. A királyi kamara, a büntetőhatóságok, az udvari hivatalok, az udvari bíróságok és a királyi udvartartás levéltárai. A régebbi főhatóságok kollégiumainak archívumai (kivéve a hadügyi és tengemagyi kollégiumokét), valamint a már megszűnt vagy ma is működő központi polgári hatóságok és szervek levéltárai. Ugyancsak a Svéd Országos Levéltárban őrzik az országgyűlés és hivatalai levéltárát, valamint a korábbi rendi és egyházi gyűlések levéltárait. Itt helyezték el a svéd sajtólevéltárat is. A levéltárban megtalálhatók a családi gyűjtemények, telekkönyvi nyilvántartások, egyesületek, vállalatok stb. iratanyagai is. A FORRÁSANYAG ISMERTETÉSE A 16—17. századi svéd—magyar kapcsolatokat dokumentáló iratok túlnyomó többsége a Svéd Országos Levéltárban található. (Az 1660 előtti időszak magyar vonatkozású iratainak leírása a Hungary and Sweden. Early contacts. Early sources című, közös svédmagyar kiadványban (lásd Válogatott szakirodalom) található. Ebben a kötetben számos későbbi évkörű anyag is említésre került. Az 1660—1699 közti időszak alább részletesen ismertetendő forrásanyaga gazdagabb, mint azt elsőre gondolnánk. Más az iratok jellege, 963
