Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Osztrák Köztársaság
LEVÉLTÁRI ADATOK OSZTRÁK ÁLLAMI LEVÉLTÁR (ÖSTERREICHISCHES STAATSARCHIV) I. HÁZI-, UDVARI- ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR (HAUS-, HOF- UND STAATSARCHIV) A - 1010 Wien, Minoritenplatz 1. A Házi-, Udvari- és Állami Levéltárat 1749-ben Mária Terézia azzal a céllal alapította, hogy az uralkodóház és az állam számára fontos okleveleket és iratokat „örökösödési jogaink biztosítása érdekében,, összegyűjtsék. Mária Terézia intencióit követve az osztrák hercegek (a 15. századtól főhercegek) régi Babenberg-Ha'bsburg levéltárát a Prágában, Grazban, Innsbruckban és Pozsonyban őrzött anyagokkal, valamint a Német Birodalom és az Örökös Tartományok különböző központi és helyi hatóságainak levéltárait egy új levéltárrá, a mai Házi-5Udvari-és Állami Levéltárrá egyesítették. 1762-ben a levéltárat alárendelték az Udvari és Állami Kancelláriának, ebből alakult ki a későbbiekben a Habsburg birodalom külügyminisztériuma. Az Udvari és Állami Kancellária, illetve jogutóda iratait ez időtől fogva folyamatosan a Házi-, Udvari- és Állami Levéltárban tárolták. A levéltári anyagok jó részét, a legtöbb bécsi központi hatóság irattáraihoz hasonlóan a francia háborúk idején Temesváron helyezték biztonságba. 1811-ben császári rendelettel a levéltárat az állam történetével és érdekeivel kapcsolatos valamennyi dokumentum központi gyűjtőhelyének, 1840-ben pedig tudományos intézetnek nyilvánították. 1868-ban a levéltárat megnyitották a kutatók előtt. 1902-ben elkészült a levéltár új, Minoritenplatzá épülete. 1940-től a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár a Központi Igazgatási Levéltárral, valamint a Pénzügyi és Udvari Kamarai Levéltárral együtt a Bécsi Birodalmi Levéltár részét alkotta. Ez utóbbiból alakult ki 1945 után - a Hadilevéltár és a Közlekedési Levéltár bevonásával-az Osztrák Állami Levéltár, amelynek a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár az Első Osztályát képezi. Mivel néhány évvel ezelőtt sor került a minisztériumok 1918 utáni anyagait gyűjtő Köztársasági Levéltár megalapítására, a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár zárt levéltárrá vált. A levéltárban egy évezred európai és osztrák történetének dokumentumait őrzik. A Házi-, Udvari-és Állami Levéltár anyaga jelenleg 200-nál is több anyagegységből áll, amelyek között mintegy 70 000 oklevél, 160 000 iratdoboz, -csomó és iktatókönyv, továbbá kereken 3500 kézirat, pecsét, pecsétnyomó, valamint számos gyászjelentés található. A levéltári anyagok csoportosítása a következő: 1. A Birodalmi Levéltárak tartalmazzák a német nemzet 1806-ban megszűnt Szent Római Birodalma különböző hatóságainak iratait, azaz a Birodalmi Udvari Kancelláriának, a Birodalmi Udvari Tanácsnak, a Birodalmi ítélőszéknek és a Mainzi Főkancellári Hivatal Levéltárának anyagait. Az utóbbi esetben csak azokat az iratokat, amelyek birodalmi ügyekkel kapcsolatosak. 819
