Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Osztrák Köztársaság
2. A Titkos Osztrák Állami Irattár anyagához annak a speciális diplomáciai irattárnak az aktái tartoznak, amelyet az Osztrák Udvari Kancelláriában az 1670—1680 közötti években azzal a céllal hoztak létre, hogy a külpolitika növekvő' igényeinek megfelelő argumentumokat szolgáltassanak. Ebben a gyűjteményben 17. századi iratokat őriznek. 3. Az osztrák Udvari Kancelláriából 1742-ben létrejött Udvari- és Állami Kancellária, valamint a Külügyminisztérium (1848—1918) iratai főleg külpolitikai ügyekkel kapcsolatosak. A Külügyminisztérium iratait két csoportba, az úgynevezett Politikai Levéltárba és az Adminisztratív Irattárba sorolták. (Az utóbbi állományhoz tartoznak az úgynevezett Információs Iroda (kb. 1817—1908) és a Sajtófőnökség (1864—1919) iratai is.) 4. ) A Követségi Levéltárak a külföldi császári (majd császári és királyi) követségek és konzulátusok 18-20. századi iratanyagát tartalmazzák. 5. Különleges esetet képeznek az úgynevezett Államosztályok iratai. Ebben az állományban vegyes provenienciájú iratok találhatók, amelyek többek közt az Államkancelláriából és a Birodalmi Udvari Kancelláriából származnak, de megtalálhatók itt olyan egyedi iratok is, amelyek eredetileg az Udvari Haditanács vagy a Követségi Levéltárak kompetenciájába tartoztak. Az iratokat országok szerint csoportosították mind a német, mind a nem-német területi tagolódásnak megfelelően. Az iratok a 16. és a 19. század közepe közötti időszakból származnak. 6. Az Államosztályok irataihoz hasonlóan vegyes eredetű anyagokat tartalmaznak a Nagy Levelezés (16—19. század), a Collection diplomatique (Diplomáciai gyűjtemény 17 — 18. század) és a Hadiiratok (16—19. század) elnevezésű gyűjtemények. 7. A Habsburg-Lotharingiai Családi Levéltárban a Habsburg-Lotharingiai családdal kapcsolatos iratokat, családi anyagokat, levelezést, az egyes családtagoknak, például Miksa mexikói császárnak a levéltárát őrzik. Itt található továbbá a Lotharingiai Házi Levéltár, amely a lotharingiai hercegek iratait és levelezését tartalmazza (12-18. század, illetve a családi levéltár esetében a 20. század). 8. Az Udvari Levéltárak őrzik mindazon hivatalok levéltárait, amelyek a legrégibb idők óta ellátták a hercegi, főhercegi, valamint császári udvar igazgatási, ítélkezési és szertartási funkcióit. így itt őrzik a Főudvarmesteri Hivatalnak, a Főkamarai Hivatalnak, az Udvari Főmarsall Hivatalának és a Főistállómesteri Hivatalnak az iratait. Ugyancsak itt találhatók az Udvari Szertartások Hivatalának, az Udvari Számvevőségnek, az Udvari Pénzügyi Hivatalnak, a különböző császári kastélyok jószágigazgatóságainak, valamint az Udvari Színház Főintendantúrájának az anyagai. 9. A Kabinet Levéltára a Kabinetirodának, az uralkodó közvetlen környezetéhez tartozó hivatalnak az iratait őrzi. Itt találhatók többek között az 1760-ban létrehozott Államtanács jegyzőkönyvei és iratai (ennek az 1832-ig terjedő iratai a második világ820
