Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)
SZERKESZTŐI ELŐSZÓ
SZERKESZTŐI ELŐSZÓ Budapest Főváros Levéltára jelen kiadványával a magyar levéltárügyben eddig szinte páratlan méretű, széles körű nemzetközi együttműködés és kutatás eredményeire épülő tematikus ismertető megjelentetésére válallkozott. Munkánk közvetlen ösztönzőjéül a levéltár egy korábbi publikációjának sikere szolgált; az európai fővárosok építészet-történeti forrásait ismertető kötet munkái során bebizonyosodott, hogy megosztott világunkban is lehetőség van a magyar és európai levéltárosok összefogására, folyamatos, közös munkájára. Mostani, a Buda visszafoglalásának 300. évfordulójára megjelenő kiadványunk célkitűzése az európai országok levéltáraiban őrzött, Buda és Magyarország felszabadításával kapcsolatos források feltárása és ismertetése volt. Az anyagfeltáráshoz néhány ország könyvtára és múzeuma is csatlakozott. A történeti forrásanyag ismertetése a Bécs ostromától a karlócai fegyverszüneti egyezmény megkötéséig terjedő időszakot (1683—1699) öleli át; esetenként az áttekintés a történeti Magyarország államterületének teljes felszabadítását eredményező pozsareváci békekötésig (1718) terjed. A kötet jelentőségét a vállalkozás európai jellege adja, ami egyben a nehézségek legfőbb forrása is volt. A munkában végül is a következő tizennyolc ország munkatársai vettek részt: Belga Királyság, Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Dán Királyság, Francia Köztársaság, Holland Királyság, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olasz Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Portugál Köztársaság, Spanyol Királyság, Svéd Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Vatikánváros Állam. A paletta csaknem teljes. Az eredetileg felkért országok közül csupán a Norvég Király ságból, a Román Szocialista Köztársaságból és a Török Köztársaságból nem érkezett anyag. A feldolgozás egy késői fázisában sokat igérő kapcsolatfelvételre került sor az'Albán Népköztársasággal is, de az idő rövidsége miatt a kéziratot a szerkesztés lezárásáig nem kaptuk meg. A Norvég Királyság illetékes levéltári képviselői felkérésünkre közölték, hogy forrásanyag hiánya miatt nem áll módjukban bekapcsolódni a kötet munkáiba. A kérdéses időszakban ugyanis Norvégia a Dán Királyság része volt és az esetleges norvég részvételre utaló iratok — amennyiben léteznek — Koppenhágában keresendők. Nyilvánvaló anyaghiány miatt Svájc, a Finn Köztársaság és a Máltai Köztársaság felkérésére sor nem került. Többszöri felkérés ellenére a Román Állami Levéltárak Főigazgatósága elzárkózott a tematikus levéltár- és anyagismertető elkészítésétől. Az illetékes levéltári szervek arra hivatkoztak, hogy az anyag szétszórtsága, valamint a rendelkezésükre álló pénzügyi és személyi feltételek elégtelensége miatt nem áll módjukban a kérés teljesítése. Ezért legnagyobb sajnálatunkra az Erdélyre, Moldvára és Havasalföldre vonatkozó forrásokat nélkülöznünk kell. (Hasonló veszély fenyegetett a spanyol és portugál anyag esetében is, de az érintett országok levéltári vezetői végül is hozzájárultak, hogy az ismertetőket a helyszínen tartózkodó magyar kutatók készítsék el.) A török források ismertetése részben hasonló okok miatt maradt el. A hivatalos álláspont szerint az isztanbuli levéltárak korabeli forrásanyagának feltáratlansága nem teszi lehetővé az elmélyült kutatómunkát. 7
