Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot csupán a Szlovén Szocialista Köztársaság képviseli. Az ismételt megkeresések ellenére a minden bizonnyal terjedelmes és nagy értékű horvát, illetve szerb fonásanyag ismertetése hiányzik. Az egyes országok anyagait az államok hivatalos elnevezésének alfabetikus sorrendjében közöljük. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a közlési mód anakronisztikus, és így eljárásunk vitatható, hiszen a 17. század végi Európa térképe erősen eltér a mostanitól, az államok nem a mai formájukban — ha egyáltalán — léteztek. Mégis ezt a sorrendet találtuk a legcélravezetőbbnek, mert a jelenlegi országok a jogutódok s egyben az iratőrzők. A mégoly ahistorikusnak tűnő Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság hivatalos elnevezés például jól megfelel annak a közismert történeti ténynek, hogy Buda felszabadításáért angol, skót, velszi és ír önkéntesek hullatták vérüket. Az egyes országokon belül jelentkező egységek tagolása, a szerzők nevének közlése az országok, tartományok, szövetségi köztársaságok stb. iratőrző szerveinek kéziratain szintén alfabetikus rendet követ. A tematikus ismertetőben egyaránt megtalálhatók a levéltárak iratai, könyvtárak és múzeumok kézirattárainak dokumentumai, tervek, térképek, metszetek, festmények reprodukciói. Ez utóbbi nagy forrásértékű illusztrációs anyagban tallózva állítottuk össze a kötet képanyagát. I. A felkérések, megkeresések visszaigazolása után Budapest Főváros Levéltára eljuttatta külföldi munkatársaihoz a levéltárismertető kidolgozott útmutatóját, a feldolgozás úgynevezett modelljét. Az útmutató elküldésének célja a forrásismertetők egységes szempontú elkészítése volt; ideális esetben a modell képezte a forrásfeltárás és -ismertetés gerincét. Az útmutató szerint a levéltárismertetők elején TÖRTÉNETI BEVEZETŐ áll, amelynek feladata, hogy részletezés nélkül, fő vonásaiban ismertesse az adott terület részvételét a törökellenes felszabadító háborúban. Nem kértünk nagyívű történeti elemzést, csupán a megadott időhatáron belüli rövid, tárgyszerű áttekintést. (Az angol és dán kéziratok esetében ezt a munkát a szerkesztők végezték el, mivel ezekhez nem készült történeti bevezető. A kötet célkitűzéseinek megfelelően más történeti bevezetők esetében is részben több — bolgár, svéd, szlovén, szovjet — részben kevesebb szerkesztői beavatkozás vált szükségessé. A szerkesztők ezúton is köszönik a szerzők megértését.) A modell szerint a bevezető után a forrásőrző intézmény fontosabb adatai (név, cím, jelleg, intézményi iratanyag időhatára és tagolódása) következnek. Az intézmény elnevezését, valamint a levéltári irategységek címét magyarul és az eredeti nyelven közöljük. (Az angol nyelven érkezett dán levéltárismertetőnél magyarul és angolul.) Ezt az eljárást az adott ország történeti és szervtörténeti hagyományai, a magyarországi fejlődéstől eltérő sajátosságai, a levéltári rendszer esetleges különbözőségei, valamint az anyagban való tájékozódás és a kutatás minél pontosabb előkészítése indokolta. Egy jellegzetes példát kiragadva, az angol ismertetőét, a szöveg számos, íerminológiailag szinte felold8