Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
SP. 88. jelz. Lengyel Királyság. Levelek és iratok. (Poland. Letters and Papers) S.P. 88/15. jelz. 1677-1703 lkot. Ugy tűnik, hogy az itt őrzött iratok az 1683-1698/1699. közötti időszak magyar eseményeivel kapcsolatban semmi lényegeset nem tartalmaznak, ami annál meglepőbb, mert köztük található (120-125. fol.) néhány jól olvasható másolat Thököly Imre DuvernayBoucault francia rendkívüli erdélyi követtel (1681—1683), valamint egy-két név nélküli lengyelországi francia küldöttel (1682. augusztus 6. - és szeptember 22. között) folytatott - nyilván elfogott levelezéséből. Ugyancsak itt található egy másolat Hans Christoph Zierowsky von Zierowa birodalmi rezidens azon beszédéről, amelyet a javorowoi kastélyban adott nyilvános audiencián mondott el október 6-án a francia követ, Nicolas Marie de Vitry,l' Hospital márkija jelenlétében. S.P. 97. jelz. Török Birodalom. Levelek és iratok. (Turkey. Letters and Papers) 1668-1705 Az itt őrzött iratok az alábbi diplomáciai képviselők jelentéseit és mellékleteit tartalmazzák: James Bridges, Chandos of Sudeley bárója, konstantinápolyi követ 1681—1687 között; Sir William Trumbull konstantinápolyi követ 1687-1691 között; Sir William Hussey követ 1691-ben; A Levantei Társaság kancellárja és titkára, Thomas Coke (megh. 1694. április 14-én - v. 9. S.P. 97/20 jelz. 323. fol. - ügyvivő - 1691-1693 között; William Harbord kinevezett követ (1691—1692); Coenraad van Heemskerck, az Egyesült Tartományok (Hollandia) Rendi Gyűlésének követe, aki Angliát is képviselte 1692-1694 között; és végül William Paget (Paget VI. bárója) konstantinápolyi követ 1693-1702 között. Paget meghatalmazott közvetítő volt az 1698—1699-es karlócai béketárgyalásokon. S.P. 97/19. jelz. 1668-1683 1 cs. (számozva) Az itt őrzött iratok (bélyegzett) számozása 1-től 3154g terjed, az iratok közül csak az utolsó dokumentumok (314-315. fol.) származnak 1683-ból, a téma szempontjából csak ezek az érdekesek. A személyes levelet Chandos küldte a déli ügyek akkori államtitkárának, Sir Leoline Jenkins-nek; Pera di Constantinopoli, 1683. március 29. (?március 29 - április 8.) keltezéssel. A levél beszámol arról, hogy Thököly Imre „teljességgel cserbenhagyta a keresztény érdekeket" s magát mindenestül a Porta védelme alá helyezte azáltal, hogy „elfogadta a 'Magyarország Fejdelme' címet a szultántól, s kötelezte magát az évi adófizetésre". A továbbiakban a németek elleni órási előkészületeket említi a levél, s arról tudósít, hogy a szultán már megindult seregével. Még ennél is fontosabb a levélnek az a kitétele, hogy a francia királyról tudni vélik: örök békét és Magyarország háborítatlan birtoklását ajánlotta föl a császárnak, ha a francia trónörököst (dauphin-t) 553
