Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

LEVÉLTÁRI ADATOK I. HIVATALOS IRATOK FÖLEVÉLTÁRA (PUBLIC RECORD OFFICE) GB - London WC2 1LR, Chancery Lane. A Hivatalos Iratok Főlevéltára Nagy—Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság legnagyobb levéltára. Az itt őrzött anyagok -- terjedelmük jelenleg meghaladja a 80 iratmérföldet - nem kizárólagosan írásos jellegűek. A Hódító Vilmos rendeletére készült Domesday Book néven ismert nagy 1086-os angliai felmérés eredményeit őrző kötet éppúgy megtalálható a levéltár állományában, mint a modern kormányzati információt tároló számítógépes szalagok. Az országos levéltár jellegű Hivatalos Iratok Főlevéltárának nem része a királyi család házi levéltára, nem tartoznak gyűjtőkörébe az országgyűlés, valamint a helyi kormányszervek iratai, és hatásköre nem terjed ki az államosított iparvállalatok és magánintézmények iratanyagára sem. Kevés kivételtől eltekintve a Hivatalos Iratok Főlevéltárának legfontosabb iratsorozatai a 12. század második felébe nyúlnak vissza, amikor is a királyi udvar adminisztratív, pénzügyi és jogi funkciókat ellátó hivatalaiból kialakultak a különféle állami szervek és bíróságok a maguk külön hivatali személyzetével és az állandó westminsteri székhelyükkel. A királyi udvar ezen középkori differenciálódásának eredményeként létrejött intézmények között uralkodó helyet foglalt el a Kancellária (hatáskörébe tartozott a királyi adminisztráció, majd idővel a fellebbviteli bíróság), a Számvevőség (ennek hatásköre kiterjedt mind a királyi pénzügyekre, mind a közjogi és fellebbviteli bíróságokra), valamint a közjogi bíráskodás két nagy intézménye; az Uralkodó ítélőszéke és a Köztörvényszék. A Tudor-korban újabb állami intézmények jöttek létre, így a Kincstár, az Admiralitás, a Gazdasági Hivatal, valamint az Államtitkárságok Hivatala. Ez utóbbiakból alakultak ki közvetve vagy közvetlenül az újkori kormányszervek. A kormányzatnak a Tudor-korszak óta egyre növekvő komplexitása eredményeképp először a Királyi Államtanács (Titkos Tanács), majd a kabinet alakult ki, mint a kormánygépezet és a politika központi irányító-ellenőrző szerve. A hivatali szervezet további fejlődési lépcsőfokát jelezte az Államtitkárságok Hivatalának 1782-ben történő szétválása külön bel- és külügyi részlegekre. A Hivatalos Iratok Főlevéltára a fentebb futólag felsorolt kormányzati és bírósági szervek, illetve jogelődeik és jogutódaik többnyire kéziratos vagy gépelt iratanyagát őrzi, különböző nyelveken, szabványos vagy egyedi méretekben papíron és egyéb anyagokon. A régebbi iratok jelentékeny része elpusztult az idők során, a tennészet erőinek«, áradásoknak, tűzvészeknek az áldozata lett, vagy az emberek nemtörődömsége miatt ment tönkre. 545