Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
Más anyagokat elmozdítottak eredeti őrzőhelyükről és jelenleg különféle levéltárakban, kézirattárakban, így a British Könyvtár (British Library) őrzizetében vannak. Mielőtt a Parlament az 1838. évi rendeletével létrehozta volna a Hivatalos Iratok Főlevéltárát, a nyilvános iratok őrizete, tárolása hatvannál is több különálló épületben történt, amelyeknek a többsége kifejezetten alkalmatlan volt irattárolási célokra. Ezen épületek közül a legjelentősebbek a következők voltak: a londoni Tower (ez volt a középkor óta a legfontosabb őrzőhelye a kancelláriai iratanyagnak), a Westminster Apátság káptalani palotája és Pyx kápolnája, a Carlton-palota egykori lovardája, a Somerset-palota Temze-parti pincéi, valamint az úgynevezett Rolls -kápolna a Chancery Lane-en. A hivatalos iratok (public records) fogalmát először csak a működő vagy megszűnt bíróságok anyagaira korlátozták, de lassan ez a gyűjtőfogalom a modern kormányszervek (és jogelődjeik) anyagaira is kiterjedt, így például 1854-ben az Államtitkárságok Hivatalának iratait is, amelyeket azidőtájt az Állami Iratok Hivatalában tároltak (State Paper Office), a Hivatalos Iratok Föle vél tárának fennhatósága alá rendelték. A Hivatalos Iratok Főlevéltárának székházát 1851-ben kezdték el építeni a Chancery Lane-en, azon a helyen, ahol III. Henrik a keresztény hitre tért zsidók számára alapított 1232-ben menházat. A konvertiták házának már a kezdeti időkben is az egyik fő funkciója az iratok őrzése volt, elsősorban a kancelláriai okiratoké (rolls), pontosabban azoké, amelyek még nem kerültek a Towerbe átszállításra. 1377-től a kancelláriai iratok őrzŐhelyét és a konvertiták házát formailag is egyesítették. A konvertiták háza - amelyet 1717-ben Colin Campbell Okiratok (rolls) Háza néven újjáépített — 1837^)en a korona birtokába került. A Hivatalos Iratok Fölevéltára az Okiratok Házában alakította ki központját a következő évben. A Hivatalos Iratok Főlevéltárának új épülete, James Penethorne tervei alapján 1585-ben készült el. A második világháború során, hasonlatosan az első háborúhoz, a legértékesebb iratokat őrzőhelyükről Londonon kívülre szállították. A háború utáni első nagyobb fejlesztést 1949-ben egy önálló átmeneti iratőrző hely létesítése jelentette Middlesexben, egy korábbi hadianyaggyárban. Ide kerültek azok az iratok, amelyek állandó hozzáférhetőséget már nem igényeltek, de levéltári beszállításukra helyhiány, illetve a rövid lejárati idő miatt még nem kerülhetett sor. 1951-ben egy korábbi hadikórház barakkjait bérelték ki Asridge Park-ban (Hertfordshire-ben) azon levéltári iratok vidéki tárolásának céljaira, amelyek iránt nem mutatkozott nagy érdeklődés a kutatótermekben. A levéltár életében a legfontosabb háború utáni esemény a kormányszervek iratai kérdéseivel foglalkozó bizottság jelentésének, az úgynevezett Griggjelentésnek 1954. évi közzététele volt. A Griggjelentés eredményeképp 1958-ban megszületett a Hivatalos Iratok Törvénye (Public Record Act), amely újraszabályozta a történeti értékű köziratok őrzési előírásait. 1977-ben elkészült a Hivatalos Iratok Főlevéltárának Kew-i új épülete. Az új levéltári épület megépüléséig 1969-ben a Hivatalos Jratok Fölevéltára további tárolóhelyekre tett szert a Földhivatal Portugal Street-i épületében. 546
