Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

Badeni Lajos robbantotta fel a lőporraktárat, vagy az északi oldalon a fősereg, Lotharin­giai Károly herceg katonái? Esetleg valóban nem több, mint véletlen eset? 142 A július 28-i rohamról néhány nap múlva már Szolnok környékén beszélték: „Budán . . . az eő felséghe hada szép ostromot tett, úgy hogy Mátyás király lakó helliben bent volt az Bavarus hada" magyarokkal együtt." í4 3 A gyorsnak remélt siker azonban késett, sokasodtak a nehézségek, a kudarcba fulladt ro­hamok, a sebesültek, a holtak. A Kamaraerdőnél feltűntek a felmentősereg előőrsei, s az ostromlókból ostromlottak lettek. Augusztus 8-án Batthyány Ádám dunántúli főka­pitány megharcol a felmentő sereg előcsapataival. Augusztus 14-én megvívják a gyilkos nagyszénazugi csatát és megvédik állásaikat, a nagyvezér nem tud erősítést küldeni a várba. A hős Abdurrahman pasa mégis visszautasít minden megadási felszólítást, meg­egyezési ajánlatot és utolsó lehelletéig kész védeni a rábízott várat, az iszlám pajzsát. Kitartásuk, küzdőképességük egész Európát elkápráztatja. A védők aknákat robbanta­nak a rohamra indulók alatt, kénnel kevert lőport lövellnek rájuk, rengeteg az össze­égett sebesült.: Az ezredorvosok, felcserek, borbélyok, gyógyszolgák és a távoli falvak­ból is berendelt gyógyító asszonyok nem győzik a munkát. Nagy a hőség, egyik napról a másikra többszáz halottat kell eltemetni, és soha nincs elegendő mész. Augusztus vége felé már nincs Európának olyan szeglete, ahol ne gyászolnának valakit. Ezrek és ezrek tették le életüket a lőporfüstben fuldokló Buda falai alatt. Hősi halottak és súlyos sebesültek nevei követik egymást végeláthatatlanul: Escalona herceg, Piccolomini herceg, La Fontana, Aspremont, Sándor kurlandi herceg, Esterházy Mihály, Rüdiger Starhem­berg, Vejar herceg, Spinola, Keczer János hadnagy . .. Július 24-én egy török akna egyszerre 150 brandenburgi katonát ölt meg. A július 27-i rohamról azt írja a főjelentés, hogy a század legkeményebb, legvérengzőbb rohama. Kidőlt kétszáz tiszt, több ezer közkatona, közöttük hatszáz magyar hajdú. Az eleset­teket oldalakon át sorolják: a két ifjú gróf Dohna testvér, Dünnewald gróf a császári hadsereg legjobb lovastábornoka, szászok, olaszok, angolok, spanyolok, bajorok, ma­gyarok, németek, brandenburgiak. Az utolsó rohamban vesztette életét az ostrom alatt már megsebesült nápolyi születésű ifjú tiszt Michele D'Asti. Avar sokat szenvedett lakói, s az ostromtábor elvadult katonái egyaránt áldozatok. 144 Buda visszavívását követő napokban Lipót császár sorra tudósítja Európa uralkodóit: Buda expugnata. 145 Európa hónapokig ünnepelt. Harangok, tűzijátékok,, hálaénekek, színdarabok, emlékérmek és metszetek adták tudtára a világnak a Szent Liga győzelmét. Buda Európa megszentelt földje, Ferdinánd Károly mantovai herceg a vár bevétele után el akar jönni Magyarországra, hogy megtekintse az ostrom színhelyét. 146 Európa valójá­ban önmagát ünnepelte, összefogását, cselekvőkészségét, hogy képes volt egy több mint kétszáz éves háborút megnyerni. A Szent Liga három esztendeje, vagy inkább Buda ostromának hetvenöt napja alatt Európa keresztény országai között béke volt, talán először a század folyamán és még sokáig utoljára. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom