Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 3. Buda visszafoglalásától a pozsareváci békéig

3. Buda visszafoglalásától a pozsareváci békéig Szulejmán nagyvezér 1686. szeptember 2-án nem támadta meg a rohamra induló keresztény sereget, mert úgy tervezte, hogy eró'sebb hadsereggel még visszafoglalhatja a szultánnak az „iszlám pajzsát". 1687. augusztus 12-én Nagyharsánynál azonban Lotharingiai Károly herceg megsemmisítette a nagyvezér seregét.

147 A szövetséges csapatok ezután egyetlen lendülettel elérték Magyarország déli határát, majd Miksa Emánuel bajor választófejedelem főparancsnoki vezényletével 1688, szeptember 6-án bevették Belgrádot. Egész Európa úgy vélte, nyitva az út Konstantinápoly felé. A Sancta Maria Maggiore bazilikában a római nép örvendezésével kísérve helyezték el a Balkán kulcsának nevezett Belgrád elfoglalása alkalmával nyert török hadizászlókat.

148 Ez volt a hosszú háború történetében az utolsó spontán örömünnep. Lengyelország behatolt Moldvába, Velence megvette Moreát, felszabadította Athént.

149 A Balkán hegység lejtőin Gabrovo, Trojan környékén kirobbant a második tirnovoi felkelés. Mintegy 4000 felkelő várta, hogy a Szent liga csapataival egyesülve Bulgária népei megszabaduljanak az oszmán hatalomtól.

1 s0 A velencei, a császári, a lengyel és az orosz csapatok hadművelteinek irányát meghoszszabbítva a Balkán félszigeten körülbelül Drinápoly, Konstantinápoly térségében találkozhattak volna. Miért maradt el a Balkán félsziget visszavívása, Konstantinápoly visszafoglalása? Miért tört meg 1688-ban a Szent Liga nemzetközi török ellenes háborújának lendülete? Nyilván nem egyetlen okban rejlik a válasz. A Török Birodalom még mindig hatalmas erővel rendelkezik. A Szent Liga országai között lazulóban az egyetértés korábban sem erős köteléke. Főleg pedig: megváltoztak az európai hatalmi viszonyok. A Habsburg Birodalom Spanyolországgal, Hollandiával, Angliával és Svédországgal létrehozta nyugati határainak védelmére az Augsburgi Szövetséget.

1 s 1 1688. szeptember 25-én XIV. Lajos király 80 000 főnyi hadsereggel megtámadta Pfalzot. Miért omlott össze a török ellenes nemzetközi háború jegyében megteremtett európai békemű? 1687/1688 fordulójára megromlott a Habsburg állam és a Szent Liga többi tagjai között a szövetséges viszony. XIV. Lajos pedig úgy vélte, Lipót császár nem tartotta be a Franciaország semlegességét biztosító feltételeket. A Habsburg kormányzat történeti jogaira hivatkozva jelentette be igényét Bosznia velencei fegyverekkel elfoglalt területeire, mivel azok a középkorban a magyar Szent Korona birtokai voltak. Lengyelországgal Bécs korábban sem felhőtlen viszonyát az rontotta meg, hogy III. (Sobieski) János az erdélyi fejedelemséget, Bécs pedig Moldvát akarta hatalmi szférájába vonni a másik ellenében. Franciaország álláspontjának megváltozásához a végső lökést — kötetünk dokumentumainak tanúsága szerint — a Habsburg kormányzat magyarországi politikája adta meg. 1687 elején gróf Caraffa tábornok elnökletével létrehozott rendkívüli bíróság Eperjesen perbe fog és súlyos kínzások után kivégeztet tizennyolc nemesurat és gazdag városi polgárt. Majd Lipót császár a jus armorum és a jogeljátszás elve alapján az 1687-1688. évi pozsonyi országgyűlést erőszakos, törvénysértő eljárással kényszerítve átalakította a magyar alkotmányt. Az addig választó királyságot a Habsburg dinasztia örökös királyságává tette, eltörölte a rendek ellenállási jogát biztosító törvényt, az Aranybulla 31. 40