Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

Mégis ezt a két nagy világot közvélemény alakító erővel a vallás fogta össze leginkább. Ince pápa egyházfői hatalmával élve vitte keresztül, hogy éveken át a katedrálisoktól a legkisebb falusi templomokig és félreeső kolostorokig nap mint nap prédikációk, könyörgések, imák és hálaadások tudatosítsák Európa népeiben a Peloponnészosztól Ukrajnáig húzódó török front eseményeit. A felcsigázott érdeklődésről beszédesen tájékoztat gróf Nádasdy Miklós levele Rómából: „Vettem főméltóságodnak július 15-érői kelt levelét a zászló rajzával együtt — írja 1685. augusztus 5-én a nádornak — Ama zászló még nem érkezett meg, de naponként várják, hogy megérkezzék. Nagy híre volt e zászlónak itt Rómában, s mint hírlik vagy a Sancta Maria Major basilikában, vagy a lateráni egyházban fogják elhelyezni".

135 Európa megtanulta a magyarországi helységneveket és emlékezetébe véste a hadvezérek, és ismeretlenek hősi tetteit, akik a kereszténységért áldozták életüket.

136 Az 1600-as évek közepétől egyre gyakrabban hangzottak a század olyan új eszméi, mint „a közérdek", az „országos érdek", a „nemzetek szabadsága", a ,,haza szolgálata". Sokat vezérelt Buda alá a személyiség kiteljesítésének vágya, a hírnév és a virtus. „Sok külső országbeli fejedelmek majd egész Európából lejövének . .. vagy azért, hogy ezen Mars theatrumán a militáris szokást megtanulhatnák, és magokat a hadban gyakorolhatnák vagy, hogy jelenlétek által a vitézek bátor szíveket fölsörkentethetnék".

137 Marsigli, a Budát ostromló hadsereg hadmérnöki karának vezetője, nem az egyetlen, aki egészen ifjan határozta el, hogy életét a török elleni harcra szenteli.

138 A szent Liga háborúja hercegeket és közembereket egyaránt vonzott. Eljön Buda alá mintegy négyszáz spanyol nemessel együtt Vejar herceg, Hector Villars herceg francia tábornagy, Károly Fülöp neuburgi herceg, a belga Quarré Bondu bárója, angol lordok s a 15 esztendős Fitz James herceg II. Jakab angol király természetes fia.

139 Buda ostroma hírnév és kaland, a mesterség próbája és örök emlékezetű tettekre nyüó alkalom. A hagyomány és az egyházi és a világi tudósítások hatására Buda mágneses erővel hatott a távoli országok közembereire. így jött Buda alá háromszáz katalán, a Liege-i aknászok csoportja, olasz tűzmesterek és német felcserek, francia haditudósítók és bányászok, parasztok, katonák, orvosok, diplomaták, hadmérnökök, adminisztrátorok, egyházi személyek, s a vállalkozás történetírói.

140 A külföldiek létszámát az ezredlajstromok alapján nagy biztonsággal meg lehet állapítani, de hogy ki miért jött, és az egyes országokból hányan vettek részt Buda visszavívásában, arra vonatkozóan nem rendelkezünk hiteles vizsgálati eredményekkel. Levéltári mikrovizsgálatok érdekes képet adhatnak majd róla, hogy az egyes országokban és városokban hogyan folyt le és milyen eredményekkel járt a toborzás. Itáliában különösen Mantova, Nápoly, Siena, Perugia, Genova toborzási adatai figyelemreméltóak.

1 41 Amint 1686. június 18-án a szövetséges csapatok körülzárták Budát, tudósítások, képújságok és röplapok szinte napról napra tájékoztatták a világot mindarról, ami az ostromtáborban történt. A Víziváros elfoglalását úgy adják hírül, mint valami gyors győzelmi sorozat kezdetét. Az első roham, július 13-án általános megdöbbenést keltett; több mint ezren maradtak a falak alatt. Július 22-én felrobbant a lőporraktárul szolgáló várpalotaszárny és mintegy 1500 török harcos és várnép repült a levegőbe. Az ostromlók között is nagy pánikot okozó robbanás már különböző magyarázatokkal került az európai közvélemény elé. Miksa Emánuel és 38