Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)
BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig
Buda ostroma idején egész Magyarország hadműveleti terület. A Dunántúl déli részén Leslie gróf igyekezett csapataival feltartóztatni a felmentősereget. Elegendő haderővel kellett lekötni a török kézben levő várak, közöttük a rendkívül jelentős Kanizsa és Székesfehérvár őrségeit. 1686 aszályos év, az általános takarmányhiány közepette a Dunántúl rétjein és legelőin javították fel a lovakat, amelyeknek az ára katasztrofálisan felugrott. Alsó- és Felső-Magyarország a csapatok kvártély helyéül szolgált. A murányi uradalomban 1686 nyarán már az azévi termést foglalják le a kvártélyozó katonák úgy, hogy „éhei halva lészen az szegénység". 129. Az 1686. évi hadműveleteket a délkeleti országrészen Mercy tábornok téli vállalkozása készítette elő: Aradot Petneházy Dávid, Thököly egykori ezredese foglalta el katonáival. Magyar vitézek, a Petneházy és a Gombos ezredek feladata volt, hogy a budai ostrom első hónapjában császári haderőkkel együtt blokád alatt tartsák Egert, ők csalták ki a parancsnokot a híres Oszmán pasát, hogy seregét a Szováti-völgyi csatában megsemmisítsék. 130 Nem kevésbé volt fontos Buda ostromának sikere szempontjából a külső hadműveleti kör. 30 000 főnyi orosz sereg támadásokat indít Ukrajna déli részén, lengyel és litván csapatok törnek előre Moldva és Havasaifölde irányába. Nagyarányú hadműveleteket indított Velence is. 131 Budát a korabeli hadviselés legkorszerűbbnek számító módszereivel vívták. Az ostromlók valóságos ellenerőddé kiépített sáncrendszerei, földbeásott gyülekezőhelyekkel, ágyúállásokkal, az ostromlók véderőműveiül szolgáló circumvallációval és contravallációval, az új harceljárásokkal, Gonzales és Fra Angelico Gabrieli „csodafegyvereivel" egész Európából vonzották a haditechnika újdonságai iránt érdeklődőket. A rohamban már szuronyos puskát is használtak. 1 . 3 2 Richards angol hadmérnököt „tanulni" küldték Buda alá. 1 33 1686 nyarán szinte egész Európa megjelent Buda küszöbén. Sok embert hajhatott kalandvágy, kíváncsiság, mégis sokkal többről volt szó. A török elleni háború nem most vált hirtelenében európai üggyé és nem egyedül Buda testesítette meg a keresztény világ számára a Török Birodalom elleni harc jelképét. Sőt voltak, akik Budára azért jöttek, mert Görögország szabadságára, az Akropoliszra, a korabeli keresztény kultúrával egyet jelentő antikvitás bölcsőjéie gondoltak. Az a lassan kialakuló és nehezen megfogható jelenség, amelyet úgy nevezünk, hogy európai közvélemény, méltán állíthatjuk, hogy a török elleni háborún növekedett fel. A kereszténység és a reneszánsz szimbólum rendszere segítette az egységes fogalmi gondolkozást. Amint olcsóbb lett a nyomatás, a különböző relációk, Bericht-ek, Zeitung-ok rendszeresen elvitték a városlakók közé és a vásárok közönségéhez a világ eseményeit. Sőt, a tömegtájékoztatásul szolgáló képújságok, az olcsó tömegfogyasztásra szánt metszetek, a világ eseményeinek képi megfogalmazásával ellátott fedőlapokkal kibocsátott naptárak a szó szoros értelmében az írástudatlan tömegek számára is átélhetővé tették a török veszélyt és a török elleni harc élményeit. 134 Az elit, az iskolátozottak élményvilága a török elleni harcról más asszociációs rendszerbe épült, mint - korabeli kifejezéssel élve a nép fogalmával összefoglalható tömegeké. A közkatonák, a fuvarosok, kézművesek, parasztok, a kohók, bányák, aknaásó munkások más képi világban, az ősi, paraszti, falusi civilizáció szokás- és hiedelemrendszerében, a szóbeli ének, mesekultúra összefüggéseiben minősítették mindazt, ami történt. Természetesen az elit és a népi kultúrát nem választották el éles szakadékok, sok az érintkezési pont, az átfedés, sőt az egy bejátszás is. 37
