Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

ben ugyancsak nagy értékű adományokat küldött a csapatoknak. A siker nem csupán XI. Ince közgazdasági zsenialitásából következett. A török háború európai üggyé vált. Ez régi hagyományokból és új fejleményekből egyaránt következett. Három hadszíntéren indították el a hadműveleteket. A Peloponnészoszon és a Balkánon, továbbá Magyarországon és végülj Ukrajnában s a lengyel-moldvai határon. A nagy ható sugarú offenzív háború hadműveleteit Magyarországon is évszázados tapasztalatok alapján alakították ki. Idők folyamán alternatív elgondolások születtek. A Duna mint legfőbb olcsó szállító útvonal eleve meghatározta mindkét megoldásban a támadás tengelyét. Zrínyi Miklós elve az volt, hogy a szultáni fősereget kell megverni, s az utánpótlási vonalaktól elvágott török várak már könnyűszerrel megyehetőek, 1663—1664ben ennek az elvnek a jegyében indították meg a hadműveleteket úgy, hogy az eszéki híd felégetésével, majd a fősereg megtámadásával egyidejűleg három ponton indítottak támadást. A Dunántúlon megkezdték Kanizsa ostromát, csatát vívtak Alsó-Magyarországon és Erdély határán Várad körzetében. Tervbe vették Buda ostromát is. Montecuccolinak megvolt a vár alaprajza

123 A másik támadási tervet először a tizenötéves háborúban próbálták ki. Eszerint a magyarországi várakat egyenként megvéve foglalják vissza a török területeket, bár akkor amellett, hogy háromszor kísérelték meg Buda ostromát, Erdélyben és Havasalföldön is indítottak hadműveleteket.

124 1684-ben várvívások stratégiai terve mellett döntöttek, de éltek az 1663-1664. évi próbálkozás tanulságaival is. így nyilvánvalóvá vált, hogy Buda ostromára addig nem gondolhatnak, amíg a nagy gonddal kiépített védőövezeti várakban török az úr. Nemcsak Esztergomot, Visegrádot, Vácot, Hatvant kellett elfoglalniuk, Buda 1684. évi ostromának kudarcát részben az okozta, hogy több fontos erőd, így Érsekújvár is még török kézben volt. Az ostromot késve kezdték, a különlegesen hideg és csapadékos nyár után korán köszöntött be az ősz, sőt már augusztusban havazott. Az ostromlottak legendáshírű kitartása azonban részben úgy volt leheséges, hogy az egri pasa a török várak élelemraktárának tekinthető Eger várából utánpótlást tudott bejuttatni a várba, a nagyvezér pedig akadálytalanul jutott Buda alá, s Székesfehérvár jó visszavonulási bázisul szolgált számára.

125 1685-ben Érsekújvár visszafoglalásával nemcsak Buda legnyugatibb török elővédvárát, fontos fegyver- és lőszerraktárát sikerült elfoglalni, hanem megteremtették a Felső-Duna, a Morva és a Vág folyó, a sziléziai, morvaországi, csehországi hadiszerek szállítóútjának biztonságát is.

126 Ez a terület szolgáltatta bányavidékével, gyorsesésű hegyifolyóira telepített malmaival, hajóépítő műhelyével és győri hadiarzenáljával a háború üzemeltetésének egyik legfontosabb ellátó területét. A másik, a budai hadműveletek szempontjából ugyancsak elengedhetetlenül fontos területet, Felső-Magyarországot 1685-ben foglalták el a császári csapatok, amikor Thököly elfogatása után felső-magyarországi fejedelemsége összeomlott.

12 7 A magyarországi vasipar központjának számító gömöri vasbányák és kohók, Kassa hadiarzenálja, a szomolnoki rézbányák ugyancsak nélkülözhetetlenek voltak. Mennyire kivette részét ez a terület is Buda visszafoglalásáért vívott nagyszabású vállalkozásból, arra igen jellemzők a Kassán székelő Szepesi Kamara egyik tisztviselőjének elszámolásai. Feljegyezte többek között, hogy miként alkudott meg parasztiparosokkal. A „szekérkenő égetők", zsírból, hájból és olajból fegyverraktárak számára nagy mennyiségben kocsikenőcsöt készítettek. KötéTverőknek,,

Je öleléseknek" szöszt, kendert, vagy ennek megvásárlására elegendő pénzt adott ki, akik 1686 júniusi, júliusi napjaiban mázsaszámra csinálták a kanócot.

12 8 36