Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 1. Konstantinápolytól Bécsig

Új fejlemény a török ellenes nemzetközi ligák történetében, hogy a Rajnai Szövetséggel Regensburg lesz a legfőbb szervező központ. Ez az adott hatalmi viszonyok között sok előnnyel járt. A Német Birodalom keretei között rendkívül nyitott hatalmi képződmény, Európa csaknem valamennyi országával kapcsolatban van. A Rajnai Szövetség és toleráns elnöke képes összefogni a katolikus és a protestáns világot. Olyan intézmény, amely szervezetileg kapcsolja magához a Habsburg császárt és a francia királyt, a protestáns Svédországot és a Szentszéket. Nagy biztonsággal állítható, amint a magyar politikusok és János Fülöp kancelláriájának sűrű levelezéséből is kiderül, hogy a nemzetközi szövetségben mindenekelőtt a Habsburg császár és magyar király tekintélye, hatalma nélkülözhetetlen?

3 Ugyancsak elengedhetetlennek tartják, hogy Franciaország is bekapcsolódjék a vállalkozásba, márcsak azért is, hogy a hagyományos Habsburg-francia ellentétet feloldják. Franciaország azonban bár titokban Velencét is segítette, tartózkodott a nyílt állásfoglalástól.

44 1662-ben, amikor VH. Sándor pápa körvonalazta számára a Szent Liga tervét, Iione külügyi államtitkár két feltételt szabott: „Őfelsége csak abban az esetben dönt a Szent Szövetséghez való csatlakozás mellett, ha valamely újabb jelentős meggondolás nem készteti érzelmei megváltoztatására ... Amennyiben Őfelsége segíteni és támogatni óhajtja a kereszténységet, mint ahogy ez legfőbb vágya, ezt csak az esetben teheti, ha ez nem vezet a Portával való formális szakításra azzal, hogy a császárságbeli szövetségeseinek haderejéhez csatlakozik . . ."

4S A két feltétel 1663-ra úgy tűnik teljesedett. A király érzelmeire legalább annyira hatott a spanyol béke, Köprülü támadása, mint az erdélyi és a királyságbeli magyar politika és a Szent Liga előrehaladott ügye. Főleg pedig az a körülmény késztethette álláspontja megváltoztatására XIV. Lajost, hogy mint a Rajnai Szövetség tagja részt vehetett a törökellenes szövetségben, miközben formálisan fenntarthatta a királyság összeköttetését a Portával.

46 A Rajnai Szövetség 1663. október 31-i regensburgi ülésén előterjesztett, feltehetően magyar kezdeményezésre készített javaslat nem csupán a kívánatos offenzív háború haditervével foglalkozik, hanem felvázolja a nemzetközi szövetségbe összefogandó országok körét is.

4 7 Franciaországon kívül számítanak Lengyelországra, Erdélyre, Velencére, Svédországra, Svájcra is. Spanyolországra a magyar tervekben régebben is építettek 48 Újdonság viszont, hogy most Moszkvát is beveszik a szövetségbe. Ez annál feltűnőbb, mert noha a 15 éves háborúban már kiderült, hogy szükség van rá, Sully hevesen elzárókozik előle, hogy a „barbár", vagyis nem a nyugati kereszténységhez tartozó országot felvegyék az európai török ellenes föderációba. Viszont 1684-ben - amint látni fogjuk - XI. Ince pápa egyenesen ragaszkodik hozzá, hogy a Szent Ligát Oroszország csatlakozásával erősítsék meg. Gyökeres változás az 1657—1660. évi erdélyi-török háború tanulságaiból következett. Nyilvánvalóvá vált, hogy addig nem gondolhatnak: sikeres offenzív háborúra, amíg a tatár kán csapatait Moszkva nem köti le. Ebben az ügyben jár Moszkvában a Szentszék megbízásából Krizanic, s mivel siker helyett a cár személyes haragja miatt szibériai száműzetés lett az osztályrésze, Zrínyi a magyarokat harcbaszólító röpiratában a Török Áfium ellen való orvosságban (1663) már keserűen ír a moszkvai tervekről:

4 9 Krizanic azonban még megélte a felvállalt ügy reménybeli győzelmét, tizenötévi száműzetés után hazatérve, III. (Sobieski) János udvari káplánja lesz és a Lipót császárral szövetséges lengyel király kíséretében fejezi be életét, Bécs mellett.

5 ° Máig kevéssé ismeretes küldetésének célját a nagy török háború igazolta. 24