Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 1. Konstantinápolytól Bécsig

Messzemenően bebizonyosodott, hogy mennyire helyes volt az 1650-es évek felismerése. Lipót császárnak, aki Buda visszavívását már szeptember 3-án tudatta a cárral, s a nagyharsányi győzelemről is haladéktalanul értesítette, így válaszolt az orosz uralkodó: „bojárjaink és csapataink vezérei nagy segekkel indultak a Dnyeper túloldalára Kazikerman városa és védői ellen, megakadályozva ezzel azt, hogy a krími kán és a krími hordák a Lengyel Királyság, a magyar föld és felséged seregei ellen támadjanak."

51 Az 1645-1669, 1657-1660, 1663—1664-es háborúkat nem hiába nevezik a török európai hatalmát visszaszorító nemzetközi vállalkozás,kezdetének vagy főpróbájának. 1683-1686-ra nézve 1663-1664 is sok tanulsággal szolgált. Bebizonyosodott, hogy mennyire nehéz közösen működtetni a különböző hadseregeket. A hadbaszálló hatalmak véleménye már abban is megoszlott, hogy milyen háborút vívjanak. Bécs csupán a védelmi harcra akart szorítkozni, a Rajnai Szövetség elnöke Zrínyivel egyetértve a támadó háború híve. Rengeteg időt vesztegettek el azzal is, hogy eldöntsék, ki legyen az 1664. évi hadjárat fővezére. Felmerült Turenne neve, XIV. Lajos engedélyezi is, hogy elfogadja a birodalom erőinek főparancsnokságát.

52 Sokan, még Pucheim is, Zrínyit tartották legalkalmasabbnak. János Fülöp, a Rajnai Szövetség elnöke már 1663 végén kijelentette: „a birodalom erőinek Zrínyi Miklós gróf mellett kell állnia." s 3 A Habsburg kormányzat spanyol pártja Montecuccolit akarta a szövetséges csapatok fővezérévé megtenni, s ehhez ragaszkodott maga a gróf is. Végül nem tudtak a közös fővezér személyében megállapodni, s úgy döntöttek, hogy minden ország hadserege a maga parancsnoka alatt harcol. 1683—1686-ban már nem is erőszakolják a szövetségesek közös főparancsnokságát, sőt a különböző harctereken folyó hadműveletek közös irányítására sem tesznek kísérletet. A magyarországi fősereg Lotharingiai Károly herceg főparancsnoksága alatt működik. Miksa Emanuel választófejedelem hadseregét Badeni Lajos őrgróf vezeti. Budát két egymástól független hadsereg északról és délről veszi majd ostrom alá.

5 4 Ugyancsak az 1664. évi hadjárat közben derült ki, hogy a 60-80 ezer fős hadsereg ellátása a gyakorlatban rendkívül súlyos feladat. Az eszéki hidat felégető téli hadjárat európai visszhangot keltő sikere után, amikor tavasszal megindultak a hadműveletek, a hadellátás csődöt mondott. Nincs elég lőszer, rosszak az ágyúk, a katonaság élelmezését csak néhány napra lehet biztosítani a helyi lakosság szolgáltatásaiból. Élelemtárakra, tábori sütőműhelyekre lenne szükség. A hadseregben járvány pusztított, Lippay György esztergomi érsek saját falvaiban helyezett el mintegy 400 beteget. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Európa szinte minden haderejét megmozgató vállalkozás a hadsereg ellátásban is különleges felkészülést kíván.

5 5 Mindazonáltal az 1663-1664-es háború leginkább a Szent Liga alapokmányának kialakítására hatott. A keresztény világ még a szentgotthárdi győzelmet ünnepelte, s a szövetséges csapatok a további hadműveletekre készültek, amikor Portia herceg a Habsburg kormányzat Titkos Tanácsának elnöke Köprülü Ahmed nagyvezérrel megkötötte a vasvári békét. Európa-szerte óriási felháborodást keltett, hogy a Habsburg kormányzat a szövetségesek tudta nélkül rekesztette be a keresztények győzelmére álló háborút.

56 Űgy véljük, ennek tanulságaként kap majd hangsúlyt a Szent Liga alapokmányában, hogy a szövetségesek egymás tudta nélkül nem kötnek békét. 25