Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 1. Konstantinápolytól Bécsig

A magyarországi háborút több kudarcba fulladt kísérlet után a magyar politikusok robbantották ki. Zrínyi Miklós horvát bán már az 1649-es évek végén, az 1650-es évek elején szorgalmazza, hogy Európa országai fogjanak össze a török ellen. 1652-ben csaknem az egész királyság fegyverviselőit megmozgatva csatát vívnak Vezekénynél a törökkel. 1655-ben a pozsonyi országgyűlésen azzal a feltétellel választják meg Lipót főherceget magyar királlyá, hogy még életében kiveri a törököt az országból. Az Európa figyelmét fölébresztő török támadást Erdély ellen II. Rákóczi György fejedelem lengyelországi hadjárata és következményei provokálták ki. Isztambul hódító tervei három irányba mutattak. Kandia elfoglalásával a Földközi tenger keleti medencéje feletti uralmat akarta megszerezni. Zrínyi szerint Bécs elfoglalásával a Duna mentének teljes ellenőrzésére törekedett és úgy tűnt, Lengyelországon át el akarta érni a balti-tengeri kikötőket. Évszázados gyakorlatának megfelelően azonban egyszerre több fronton nem szívesen nyitott harcot. Ezért érintette érzékenyen a Portát, hogy Svédország mintegy elébevágva terveinek, megtámadta Lengyelországot. A lengyelek és a svédek egyaránt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez fordultak, hogy szövetségesül megnyerjék, s jellemző Isztambul hódító szándékára: az erdélyi rezidens tudtára adják a Portán, hogy az új nagyvezér, Köprülü Mehmed nemcsak engedélyezi, de támogatja is Rákóczi hadjáratát, ha török csapatokkal vonul Lengyelországba és a lengyelek athnámét kérnek a szultántól. A Porta álláspontja nyilvánvalóvá tette Rákóczi számára, hogy ha nem mozdul, előbb-utóbb a Porta eszközévé válik és teljesen elszigetelődik Európától. 1657-ben svéd szövetségben indított vállalkozását kezdetben a magyar politikusok javarésze is támogatta, Bécs ellenezte. Majd a szövetségesétől elhagyott Rákóczira a haragvó Porta a tatár kán csapatait küldte, hadseregét elfogatta,! Erdélyt feldúlatta. A fejedelem abban a reményben vette fel a harcot a török csapatokkal, hogy a kereszténység nem hagyja Erdélyt elpusztulni, hanem segítségére siet. 1658-ban a regensburgi császárválasztáson nagy súllyal esik a latba, hogy I. Lipót háborút indít a török ellen és kiragadja Erdélyt a pogányság torkából. A császárválasztást követően végre megalakuló Rajnai Liga elnöke, János Fülöp mainzi érsek pedig kezdettől fogva szorgalmazza, hogy Európa fogjon össze, mentse meg Erdély fejedelmét. A királyság délnyugati határán újabb háborús gócpont alakul ki, Zrínyi a Habsburg-török békemegállapodás ellenére új várat épít. Már egész Európa Magyarországra és Erdélyre figyel. Rákóczi mégsem kapja meg a sokszor megígért segítséget. Magányos harcában kimerülve halálos sebet kap a szászfenesi csatatéren (1660. május 22.), a császári csapatok csak a királyság határainak védelmére szorítkoznak, s hagyják, hogy Váradot — a kereszténység legkeletibb védőbástyáját — elfoglalja a török (1660. augusztus 27.). A Magyar Királyság társadalmát pedig vallási ellentétek osztják meg, 1662-ben az országgyűlés meghasonlik az uralkodóval, s a Porta elérkezettnek látja az időt, hogy felelevenítse régi tervét, behódoltassa a királyságot. Amikor azonban Köprülü Ahmed 1663-ban hadsereggel indul Magyarországra, már a szerveződő nemzetközi szövetséggel kell számolnia. A kereszténység összefogását a magyar politikusok követelték egyre türelmetlenebbül, friszen a török támadás a királyi Magyarországot teljes megsemmisüléssel fenyegette. A királyság rendi főméltóságviselői, Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és mindenekelőtt Zrínyi, a horvát bán az esztergomi érsekkel Lippay Györggyel is egyetértve régi kapcsolataikat János Fülöppel a Rajnai Szövetség elnökével, nemzetközi szövetséget szervezve építik tovább. 23