Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 1. Konstantinápolytól Bécsig

szoros összefüggésben vannak az európai hatalmi fölényért folyó küzdelmekkel. Ez az oka annak is, hogy a nemzetközi törökellenes liga vezető hatalmát képezhető két ország, Franciaország és a Habsburg birodalom kormányzóköreinek álláspontja hosszú ideig tartózkodó a török háború ügyében. 34 A harmadik kísérlet a nemzetközi szövetségben megindítandó török: háborúra a 17. szá­zad közepén az európai és a magyarországi hatalmi viszonyok átrendeződése következ­tében, hosszú és gyötrelmes próbálkozások után bontakozott ki 1645—1664-ben. A vesztfáliai békét a magyar politikusok úgy értékelték, hoy lezárulván a vallási harcok ideje, Európa uralkodói egymással megbékéltek és már semmi akadálya nincs, hogy ösz­szefogjanak a török ellen. 3 5 A Magyar Királyság és Erdély politikusai számára a 17. szá­zad közepén már létkérdéssé vált, hogy mielőbb létrejöjjön a török elleni szövetség és meginduljon a török hatalmát visszaszorító háború. Az oszmán hatalom alá került or­szágrészeket a török fegyveres betörések békeidőben is állandóan növelték, több száz fa­lut hódoltatva meg és ezerszámra hurcolva rabságba békés lakosokat. A török háború si­keres megvívását társadalmi és politikai reformtervekkel kapcsolták össze. 3 6 Erdély fejedelmei világosan érzékelték, hogy a Porta protektorátusa alatt élő fejedelem­ség könnyen elszigetelődhet Európától és ai Török Birodalom hódító terveinek eszközé­vé válhat. Bethlen Gábor még sikerrel építhette ki Erdély európai diplomáciáját és a kis országot nemcsak a hágai szövetséggel, a westminsteri szerződéssel kapcsolta be az euró­pai politikába, hanem mint a harmincéves háború résztvevője elérte, hogy a fejedelem­séget önállóságát elismerve befoglalják a háborút lezáró békébe. Bethlen politikájában már központi gondolat, hogy megszabaduljon a török protektorátustól. Pázmány Péter esztergomi érsekkel és Esterházy Miklós nádorral együttesen latolgatták a közös cselek­vés lehetőségeit. 3 7 I. Rákóczi György fejedelem nemcsak hagyománytiszteletből folytatta Bethlen ön­állósulási, a Portához fűződő szálakat óvatosan bontogató politikáját, hanem új fejle­mények kényszere is ebbe az irányba vitte. A török fennhatóság alól önállósulni igyek­vő tatár kán betörésekkel fenyegette és a Portától függetlenül külön adókat akart kicsi­kami Erdélytől. 1645-ben arra a hírre, hogy az oszmánok megkezdték Kandia ostromát, I. Rákóczi György olyan ajánlattal küldött követeket Lengyelországba, hogy kössenek szövetséget a török ellen. Az erdélyi-lengyel-török ellenes szövetségben számítanak Fran­ciaországra is. Lehetőségeiket nem kevéssé növelte, hogy miután a lengyel király francia hercegnőt vett feleségül, a gyermek XIV. Lajos kormánya aktívabb politikával próbálko­zott Közép-Európa keleti országaiban. Kandia ostroma szinte harci riadóként hatott a török birodalommal szomszédos országokban. Velence szívós diplomáciája és a focai tengeri csata (1642) híre mégsem volt képes felelevenítem a Szent Ligát. 39 Sőt félő volt, ha megvalósul a Portáról kiszivárgott terv, hogy a nagyvezér csapatai Horvátországon és Karintián át akarják hátbatámadni Velencét, Bécs nem fog ellentállni szabad átvonulást kívánó kérésüknek. A Habsburg kormányzatot ugyanis lekötötték dinasztikus gondjai és ismét meghosszabbította a török császárral húsz évre a békét (1649). Nyugati határait annál is inkább veszélyeztetve látta, mert a vesztfáliai békemű lehetővé tette, hogy az önállósulásra törekvő német fejedelemségek franciabarát szárnya létrehozza a Rajnai Szövetséget a Habsburgok nyugati terjeszkedésének ellensúlyozására. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom