Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

M

Mező 140 teendőket végző közgyám, a képviselő­testület tagja. Mező Imre (Ramocsaháza, 1905-1956), szabósegéd. 1929-ben a Belga Kommu­nista Párt tagja s az antwerpeni magyar kommunista csoport vezetője lett. 1936­1939-ben a spanyolországi Nemzetközi Brigád tagja. 1941-1943-ban a francia partizánmozgalom harcosa. 1944-ben az FKP idegen nemzetiségi kommunistákat egyesítő szervezete (MOI) egyik vezető­je. A felszabadulás után a budapesti párt­bizottság osztályvezetője, majd titkára. 1949-től országgyűlési képviselő. 1950­ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. 1956­ban a Budapesti PB védelmében halt hősi halált. Mihala Gyula ­1. 153. o. Mihalek Ferenc (Újpest, 1901-1962), mű­szerészsegéd. 1916-tól vett részt a mun­kásmozgalomban, 1945-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP újpesti szervezete veztősé­gi tagja. 1916-1948-ban a TTE újpesti csoportja vezetőségi tagja. A 20-as évek­ben műhelybizalmi. Hosszabb időn át volt az Egyesült Izzó Énekkara vezetősé­gi tagja. A felszabadulás után az Egyesült Izzó dolgozója. 1948-tól az újpesti képvi­selőtestület, 1950-ben a fővárosi képvise­leleti biz. tagja. Mihály Ferenc (Rákoscsaba, 1885-1964), MÁV alkalmazott. A felszabadulás után ny. MÁV segédtiszt. 1936-1945-ben a rákoscsabai elöljáróság tagja, 1936-tól törvénybíró, 1943-45-benbíró. Mihályfí Ernő, dr. (Bér, 1898-1972), Kos­suth- és Rózsa Ferenc-díjas újságíró. 1930-tól az FKP tagja, a felszabadulás után a polgári tagozat társelnöke, az újságíró csoport elnöki tanácsa tagja, a II. és III. ker. szervezet elnöke. A felsza­badulás előtt a Magyarország, majd a Független Magyarország főszerkesztője. 1942-ben résztvett a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakításában. 1943­1944-ben a Szabadság-Emberség-Ma­gyarság antifasiszta csoport tagja. 1947­ben külügy- és tájékoztatási miniszter, 1947-1948-ban a köztársasági elnöki hi­vatal vezetője, 1948-1949-ben az ország­gyűlés alelnöke, 1949-től a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnöke, az Elnöki Tanács tagja. A felszabadulás után a MUOSZ és a Magyar-Lengyei Társaság elnöke. 1947-től az ONB tagja, nemzet­gyűlési képviselő. 1950-től az Országos Béketenács tagja. 1945-ben a fővárosi ideiglenes th. biz., 1950-ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. Halála előtt a Ma­gyar Nemzet főszerkesztője, a Hazafias Népfront Országos Tanács elnöksége tagja. - Kossuth Érdemrend, Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje, Szabadság Ér­demrend stb. Mihályfí János (Szabadka, 1896-f), betű­szedő. A 30-as évektől résztvett a mun­kásmozgalomban. A felszabadulás után az Állami Nyomda dolgozója, 1945-ben a rákoshegyi ideiglenes képviselőtestület tagja. Mihályi Károly (Óbuda, 1903-1957), mű­szerészsegéd. 1922-1948-ban az SZDP tagja. A felszabadulás után a Gázművek dolgozója. 1945-ben az újpesti ideiglenes képviselőtestület tagja. Mikhely János (Tápiógyörgye, 1902-1970), HÉV alkalmazott. 1945-1949-ben a cin­kotai képviselőtestület tagja. Miklós Gyula (?) 1945-ben az MKP képvi­selője a békásmegyeri ideiglenes képvise­lőtestületben. Miklós Imre (Szombathely, 1888-1976), MÁV alkalmazott. 1938-tól az FKP, 1947-től az MFP tagja, a felszabadulás után az FKP XII. ker. szervezete alelnö­ke. A felszabadulás után MÁV főfelü­gyelő; országgyűlési képviselő. 1945­1947-ben a fővárosi th. biz. tagja, a BSZKRT igazgatósága tagja. Miklós János (?) A felszabadulás után a békásmegyeri elöljáróság tagja. Miklós József (Bérbaltavár, 1878-1952), postaalkalmazott. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után ny. postai szakasz­tiszt. 1938-1949-ben a rákosligeti elöljá­róság tagja. Miklós Tivadar (Erzsébetfalva, 1917), vil­lanyszerelő. 1945-1948-ban az SZDP tag­ja. A felszabadulás után a Nehézipari

Next

/
Oldalképek
Tartalom