Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

M

141 Milutinovics Központ, majd a Ganz Vagon dolgozója. 1945-ben a soroksári ideiglenes képvise­lőtestület tagja. - Nyugdíjas. Miklós Tivadarné (Soroksár, 1910), tisztvi­selő. 1927-1948-ban az SZDP tagja, a felszabadulás után az SZDP soroksári nőszervezete vezetője; a soroksári képvi­selőtestület tagja. - Nyugdíjas. Miklósi Jánosné (később: Turóczi Mihály­né) (Újpest, 1910-1974), nyomdász. A 30-as évektől vett részt a munkásmozga­lomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP csillaghegyi szervezete körzeti tit­kára. A felszabadulás után a Fővárosi Fürdőigazgatóság pénztárosa; az MNDSZ csillaghegyi szervezete ügyveze­tője. 1948-tól a békásmegyeri képviselő­testület, 1950-ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. Miklósvári Ferenc (Tamási, 1911-1965), nyomdai gépmester. 1931-től az SZDP (MDP) tagja. A felszabadulás után a Csonka Gépgyár dolgozója, 1948-tól az EMAG személyzeti vezetője, 1949-től a néphadsereg századosa. 1945-ben és 1947-1949-ben az albertfalvai képviselő­testület tagja. - Szolgálati Érdemérem, Népköztársasági Érdemérem. Mikó Sándor (Budapest, 1902-1960), föld­műves. 1945-től az FKP tagja. 1945-1949­ben a rákoscsabai elöljáróság tagja. Mikosdi István (Zalaszentgrót, 1897-1974), géplakatossegéd. 1918-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1924-től az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP VI. ker. szervezete vezetőségi tag­ja. 1919-ben vöröskatona. A felszabadu­lás előtt üzemi bizalmi; résztvett a VS mozgalomban. A felszabadulás után a BSZKRT Pesti Főműhely ÜB-elnöke, 1948-tól a BSZKRT műszaki tisztviselő­je. 1945-ben a fővárosi th. biz. tagja. ­Szocialista Hazáért Érdemrend, Tanács­köztársasági Emlékérem. Mikula István (Budapest, 1905-?), lakatos­segéd. A felszabadulás után az SZDP tagja. A 30-as évektől a kispesti vasas szervező biz. tagja, később elnöke. 1945­1948-ban a kispesti képviselőtestület tag­ja. Mikulás István (Újpest, 1909-1948), mű­szerészsegéd. 1929-től vett részt a mun­kásmozgalomban, 1932-től a KMP tagja, a felszabadulás után az MKP újpesti és Egyesült Izzóbeli szervezete vezetőségi tagja. Két évtizeden át volt az Újpesti Munkásképző és Tornaegylet tagja. 1945-ben az újpesti ideiglenes képviselő­testület tagja. Milasovszky László (Diósgyőr, 1902-1949), tisztviselő. 1938-1949-ben állott Budaté­tény község szolgálatában, 1945-ben ve­zetőjegyző. Miljánovics Pál (Klostár, 1887-1965), hen­tessegéd. 1912-től vett részt a munkás­mozgalomban, 1919-től az SZDP, 1945­től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP sashalmi szer­vezete körzeti vezetőségi tagja. A felsza­badulás után ny. MÁV kocsirendező. 1949-ben a sashalmi elöljáróság tagja. Miliők Sándor (Budapest, 1887-1959), vas­utas, újságíró. 1917-től vett részt a mun­kásmozgalomban, 1948-ig az SZDP tag­ja. 1918-ban a vasutas szövetség egyik vezető titkára és a Magyar Vasutas szer­kesztője. 1919 őszén az újjáalakult SZDP ellenőrző bizottsága tagja. Miután láza­dás, izgatás és felségsértés címén vád alá helyezték, 1920 májusában Bécsbe emig­rált s a Jövő-nél és a Bécsi Magyar Újságnál dolgozott. 1926-tól a Villamos Alkalmazottak Szövetsége titkára s a Vil­lamos szerkesztője, 1930-tól fővárosi th. biz. tag. A 30-as években a magántisztvi­selők szakszervezete és az MTE elnöke. 1941-1944-ben a Népszava felelős szer­kesztője. 1944-ben a Gestapo elfogta s Mauthausenbe deportálták. Hazatérése után miniszterelnökségi politikai állam­titkár, 1947-től hazahozatali kormánybiz­tos. A felszabadulás után az SZDP közsé­gi frakció vezetője, a BSZKRT igazgató­sága elnöke. 1945-1948-ban a fővárosi th. biz. tagja. - Szabadság Érdemrend, Köztársasági Érdemrend. Milutinovics János (Újpest, 1904-1972), ci­pőfelsőrész-készítő. 1939-től az SZDP

Next

/
Oldalképek
Tartalom