Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

R

193 Rideg ítélték. A háború alatt a Kossuth Rádió egyik vezetője és szerkesztője. A felszabadulás után a Szabad Nép főszerkesztője, nemzet-, illetve országgyűlési képviselő. 1945-ben a Nemzeti Főtanács tagja, 1949-tői népművelési miniszter; a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége választmányi tagja. 1945-ben a BNB, 1945~1948-ban az ONB, 1949-től a Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa, 1945-ben a főváros th. biz. tagja. Halála előtt az MSZMP KB, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagja. - Magyar Népköztársaság Érdemrendje, Népköztársasági Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje stb. Révay József, dr. (Kecskemét, 1881-1970), tanár. 1917-ben a Polgári Radikális Párt, a felszabadulás előtt egy ideig az SZDP, 1945-től az MKP (MDP) tagja, 1945 elején az MKP mátyásföldi szervezete vezetőségi tagja. 1911-től a budapesti egyetemen a latin irodalom magántanára, 1917-től a Veres Pálné Gimnázium tanára, 1918-tól igazgatója. 1919-ben a közoktatási népbiztosság középiskolai ügyosztálya vezetője, ezért az ellenforradalom idején állásvesztésre ítélték. A felszabadulás előtt volt a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete főtitkára, a Kultúra és a Franklin Kiadó lektora, a Tükör szerkesztője. A felszabadulás után rehabilitálták s nyilvános rendkívüli tanári címet kapott; számos tudományos és népszerűsítő munkát írt, s fordítóként is dolgozott. A felszabadulás után az MSZMT mátyásföldi szervezete titkára. 1945 elején a Mátyásföldi NB elnöke. Révész Gábor (Pestszenterzsébet, 1892). A felszabadulás után az SZDP IV. ker. szervezete titkára; szűcs és szőrmeáru kereskedő. 1946ban a IV. ker. NB tagja. A 40-es évek végétől külföldön él. Révész Mihály, dr. (Kemenesmihályfa, 18841977), újságíró, történész. 1903-tól az SZDP (MDP) tagja, a felszabadulás után az SZDP ellenőrző bizottsága s a községi frakció intéző bizottsága tagja. 1912-ben a párt küldötte a II. Internacionálé bázeli kongresszusán. 1906-1948-ban a Népszava belső munkatársa, 1918-1920-ban szerkesztője; 19041929-ben a pártkongresszusi jegyzőkönyvek szerkesztője. 1919-ben a Magyarországi Szocialista-Kommunista Újságíró Munkások Forradalmi Szervezete Direktóriuma,'a Szocialista Irodalmi, Művészeti és Tudományos Társaság Központi Intéző Bizottsága tagja, a Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvvezetője. 1920-1924-ben Bécsben élt emigrációban és a Jövő c. lapot szerkesztette. 1927-1933-ban a Szocializmus szerkesztője. 1925-1941-ben a főváros th. biz. tagja. 19451948-ban nemzet-, illetve országgyűlési képviselő; a Világosság, majd az MTI főszerkesztője. 1948-1950-ben a Magyar Munkásmozgalmi Intézet főmunkatársa. 1945-ben a BNB, 1945-1948-ban a főváros th. biz. tagja. - Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Szabadság Érdemrend, Kossuth Érdemrend stb. Révész Miklós (Szeged, 1913), fogtechnikus. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP VI. ker. szervezete vezetőségi tagja. A felszabadulás után fogtechnikus, majd a Budapesti Ház- és Tömbmegbízott Testület főtitkárhelyettese, 1948-tól a Budapesti PB osztály vezetőhelyettese. 1947-1948-ban a XIII. ker. NB tagja. A Magyar Filmgyártó Vállalat nyugdíjas igazgatója, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége KV tagja. - Szocialista Magyarországért Érdemrend, Munka Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem stb. Ribártz József, dr. (Budapest, 1898-1965), MÁV-tisztviselő. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után MÁV-főtanácsos. 1945ben a VI. ker. NB tagja. Ribény Kamilló (Bezdán, 1886-1949), katonatiszt. A felszabadulás előtt a Hadviseltek Gazdaságpolitikai Pártja ügyvezető elnöke, később a Radikális Párt budapesti szervezete elnöke, a felszabadulás után az FKP tagja. A felszabadulás után nyugdíjas őrnagy. 1945ben a VII. ker. NB, 1948-ban a VIII. ker. NB, 1947-1949-ben a fővárosi th. biz. tagja. Richter Tibor (?). 1948-ban a Rákosszentmihályi NB tagja. Rideg József (Budapest, 1895-1979), rézöntő. 1945-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1919-ben vöröskatona, ezért az ellenforradalmi rendszer idején elítélték, majd rendőri felügyelet alá helyezték. A felszabadulás után