Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

R

Ries 194 a MÁV AG-ban acélöntő, majd az SZTK elő­adója, később az SZTK üzemi vasipari cso­portok igazgatója. 1946-1948-ban a VII. ker. NB tagja. Halála előtt nyugdíjas igazgató, az MSZMP V. ker. PB társadalmi munka­társa. - Tanácsköztársasági Emlékérem, Fel­szabadulási Jubileumi Emlékérem. Ries István, dr. (Küngös, 1885-1950), ügyvéd. 1924-től az SZDP (MDP) tagja, a felszaba­dulás után az SZDP Politikai Bizottsága, az MDP KV tagja. Az első világháború előtt a Galilei Kör tagja, 1919-ben a közoktatás­ügyi népbiztosság pártiskolai előadója, majd vöröskatona. Az ellenforradalmi rendszer idején 1924-ig emigrációban élt, hazatérése után ügyvédi gyakorlatot folytatott, több­ször védte a bíróság előtt a munkásmozga­lom résztvevőit. A felszabadulás előtt az SZDP VIII. ker. szervezete elnöke, 1933­1935-ben és 1939-1944-ben a vezetőség, 1939­től az elnökség tagja. A felszabadulás után nemzet-, illetve országgyűlési képviselő, 1945-1950-ben igazságügyminiszter; a Leg­felső Ötös Sporttanács tagja, majd a Sport Főtanács elnöke, az MLSZ elnöke, az MSZMT elnöki választmánya tagja. 1945­ben a BNB és a főváros th. biz. tagja. 1950­ben koholt vádak alapján letartóztatták, a börtönben meghalt. 1956-ban rehabilitálták. - Szabadság Érdemrend, Kossuth Érdem­rend. Rigán Pál (Pozsony, 1892-1977), vas- és acél­öntő. 1911-től vett részt a munkásmozga­lomban, 1920-tól az SZDP, (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás előtt a vasasszakszer­vezet rákosszentmihályi csoportjának alel­nöke, üzemi bizalmi. A felszabadulás után Sashalmon a községi elöljáróság gondnoka, 1947-től a WM-ben acélöntő, majd meo­ellenőr. 1945-1948-ban a Sashalmi NB, 1945-1947-ben a községi elöljáróság tagja. Rigler Rudolf (Dunabökény, 1882-1965), új­ságíró. 1945-től az FKP tagja. A felszabadu­lás előtt a Pester Lloyd és más lapok munka­társa, a felszabadulás után a Földművelés­ügyi Minisztériumban halászati felügyelő. 1945-ben a IX. ker. NB tagja. Rigó Antal (Szabadka, 1897), faszobrász. 1920-tól az SZDP, 1945-től az MKP tagja. 1946-ban a Soroksári NB tagja. Ringbauer Károly (Budapest, 1895-1945), kocsifényező. 1914-1930-ban és 1936-1945­ben az SZDP tagja, a felszabadulás után a rákoscsabai szervezet elnöke. 1914-től a budapesti kocsifényezők szervezetének jegy­zője, 1915-től elnöke. 1921-től a festőmunkás szövetség titkára, 1925-től a MÉMOSZ fel­ügyelőbizottsága jegyzője, 1928-1929-ben elnöke. 1944 végén a nyilasok elhurcolták. 1945-ben a Rákoscsabai NB elnöke, községi bíró. Roboz Ottó, dr. (Szászváros, 1907). A felsza­badulás után az SZDP tagja. 1945-1946-ban a VII. ker. NB tagja. Róden János (Budapest, 1889-1956), bronz­művessegéd. 1907-től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. A Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért az ellenforradalom idején két évre elítélték. 1945-1948-ban a Rákos­szentmihályi NB és a községi elöljáróság tagja, 1947-től törvénybíró. Ro hőnyi Katalin, dr. (Budapest, 1919), ve­gyész. 1942-től vesz részt a munkásmozga­lomban, 1945-től az MKP (MDP) tagja, a felszabadulás után az MKP I. ker. szerve­zete vezetőségi tagja, 1945 végétől titkára. 1947-ben a Szabad Nép szerkesztőségi tit­kára, 1948-ban a Külügyminisztérium elő­adója, 1949-től az MDP KV politikai mun­katársa. 1945-1946-ban az I. ker. NB tagja. - A Budapesti Idegenforgalmi Vállalat nyug­díjas osztályvezetője, nemzetközi szaktanács­adó. - Munka Érdemérem. Róka Pál (Budapest, 1906-1976), asztalos­segéd. 1922-től vett részt a munkásmozga­lomban, 1927-től az SZDP, 1930-tól a KMP tagja. A 20-as években Kecskeméten, 1930­tól Budapesten vett részt a szakszervezeti mozgalomban. A famunkás-szakszervezet budapesti asztalosszakosztálya, majd a szak­szervezet vezetőségi tagja; a famunkás-szak­szervezet kommunista frakciója tagja, 1933­tól az ESZE központi tanácsa tagja. Politikai tevékenységéért több alkalommal letartóz­tatták, rendőri felügyelet alá került; 1942­ben a függetlenségi mozgalomban való rész­vételéért húsz hónapi börtönre ítélték, szaba­dulása után részt vett az ellenállási mozga­lomban. A felszabadulás után a famunkás­szakszervezet titkára, majd főtitkára, a Szak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom