Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

FÜGGELÉKEK

.- '213 ­Az iktatókönyvek a sorszámok növekvő rendjében adják meg az egyes iratok legfontosabb adatait, a mutatókönyvek pe­dig betűrendben utalnak'az iratok tárgyára és irattári szá­mára. Mindkét sorozat erősen hiányos. Az ".Ügykönyvi karto­tékok" csupán egy évre, 1933-ra vonatkoznak, és az évfolyam mutatókönyvét hivatottak helyettesíteni; de szerkesztésük és adatszolgáltatásuk annyira- nem sikerült, hogy a követ­kező években már nem is próbálkoztak elkészítésükkel, 4. Az "Általános iratok" és az "Elnöki iratok" kutatása leg­* célravezetőbben az iratanyag átnézése alapján.történhetik, mert az iktatókönyvek és a mutatókönyvek - a készítésükkor «• használt módszerek tökéletlensége, de főleg nagymértékű -hi­ányosságuk következtében - kutatásra nem használhatók. Egy­egy évfolyam iratanyaga nem oly nagyméretű, hogy a kutatást jelentós mértékben megnehezítené.' A fenti megillapitás vonatkozik a-kamara összes többi irat­sorozatára is. /A közjegyzők és közjegyzőjelöltek névköny­vei azonban a kartoték segítségével kutathatók./ A' munkát a levéltárban készült áttekintő raktári jegyzék könnyíti meg, melynek alapján az iratanyagról, a személyzeti könyvekről és kartotékokról, mennyiségükről és hiányaikról pontos kép kaphat ó.. A kérőlapra csomójegyzék áttekintésével nyert ismeretek a­lapján a kivánt sorozat vagy csomó megnevezését és az év­számot kell ráírni. A kamara iratanyagát 1951-ben, működésének megszűnése után a Fővárosi Biróság irattárába szállították, s onnan rende­zetlen állapotban 1958 végén került a levéltárba. Különö-.^ sen az 1926 előtti és 1945 utáni évfolyamok vonatkozásában az iratanyag erősen töredékes jellegű. * 5-

Next

/
Oldalképek
Tartalom