Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

FÜGGELÉKEK

- 214 ­y ' _2_- sz. füg gelék A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA IRATTÁRA /SZAKLEVÉLTÁR/ 1875-1966 Irta: Fülöp Mihály \ 1, Az ügyvédi kamarák szervezetét az ügyvédi rendtartásról szó­ló 1874; XXXIV. te. szabályozza, mely szerint "az ország bí­róságainál és hatóságainál mint ügyvéd csak az működhetik, ki bármelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett." A budapesti ügyvédi kamara a hivatkozott te. értelmében 1875. január 1-étől kezdte meg szervezeti műkö­dését, és iratanyagának keletkezése is e naptól vette kez­detét. Az elmúlt 91 év alatt az ügyvédi kamarák jogkörére és tevé­kenységére vonatkozóan két uj törvény hozott alapvető sza­bályozást, éspedig az 1937:IV # _ te. és az 1958, évi 12. sz. tvr. A hivatkozott törvények fenntartották az eíső bekez­désben idézett•alapvető követelményt, A fenti három alaptörvényt igen sok jogszabály esetenként módositotta vagy kiegészítette, de ezek eseti intézkedést jelentettek csupán,a törvényt alapvetően nem változtatták meg. Jelentősebbek, amelyek az ügyvédi kamarák szervezeti működésének egy-egy történeti és fejlődésbeli időszakára u­talnak: az 1887: XXVIII., 1907: XXIV;, 1913:LIII., 1925:VIII., 1934:XXIII., 1948:XXIX. te,, a 23/1955. /HI. 20./M.T.. sz. rendelet és a 105/1960. /I.K. 10./ I.M. sz. utasítás. Az igazságügyminiszter az 1964. március 1, napján hatályba­lépett 102/1964. /I.K.2./ I.M. az. utasítással szabályozta "az ügyvédi kamarák ügyrendjét", mely a kamarák szervezeti mükodé-sét és ügykezelését egységes rendbe foglalta. í 1875-19-66 10,282 dosszié 2, Szejnél;yi_iratok: a/ ügyvédi

Next

/
Oldalképek
Tartalom