Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

FÜGGELÉKEK

- 209 FÜGGELÉKEK 1, 8

2, függelék A BUDAPESTI KÖZJEGYZŐI KAMARA IRATAI 1875-1950 Irta: Szekeres József 1. A Budapesti Közjegyzői Kamara az 1874:

XXXV, te» rendelkezései alapján került felállításra. A törvény szerint a kamarák számát és székhelyeit az érdekelt közjegyzők meghallgatása után az igazságügyminiszter állapítja meg. Az 1874: XXXV, te, kimondotta, hogy a közjegyzők összessége alkotja a közjegyzői testületet, amelynek érdekképviseleti, felügyeleti és igazgatási szerve a közjegyzői kamara, A kamarák száma megegyezett az Ítélőtáblák számával, és, a közjegyzői kamara területi illetékessége azonos volt az Ítélőtáblai kerülettel, Igya Budapesti Közjegyzői Kamara területi illetékessége is jóval túlterjedt a főváros határán, és azonos kiterjedésű volt a bp, kir. Ítélőtábla területével /1, a 3. sz, függeléket/, • , »•'"••'• A közjegyzők testülete a jogszabály értelmében évenként közgyűlést tartott, ahol megválasztották a kamara elnökét, a . négy rendes*és két póttagot, A választás egy évi időtartamra szólt, A kamara határozatait az elnök és a legalább két tag jelenléte mellett hozhatta, Kamarai határozat ellen a Kúriához lehetett fellebbezést benyújtani, A kamara hatáskörébe tartozott az évenkénti közgyűlés összehivása, a kerülethez tartozó közjegyzői személyzet ügyeinek intézése, a közjegyzőkkel kapcsolatos panaszok kivizsgálása és a kerületi közjegyzők képviselete, A kamara maga állapitotta meg