Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)
FÜGGELÉKEK
- 210 ügyrendjét, és közvetlen érintkezést tartott fenn az igazságügyminiszterrel. A kamara igazgatási és felügyeleti hatásköre alapján eljárt a közjegyzői állások betöltése érdekében: pályázati hirdetményt tett közzé, összegyűjtötte és véleményezve felterjesztette az igazságügyminiszterhez a beérkezett pályázatokat, átvette és őrizte a közjegyzői biztosítékot. Jegyzéket vezetett a közjegyzőkről, helyettesekről és a közjegyző jelöltekről, minősítéseket készitett, a kinevezés esetén a közjegyzők ünnepélyes fogadalmát kivette. A kamara engedélye volt szükséges a közjegyzők helyettesítéséhez, székhelyükről való távozásukhoz* A kamara biztosította a közjegyzői munka folyamatosságát, és ennek érdekében szükség esetén hivatalból küldött ki helyettest. A kamara ügyelt fel a törvényszabta követelmények betartására is; ha. a közjegyzők valamelyike érdemtelenné vált megbízatására, ugy a kamara kezdeményezte az elmozdításához szükséges eljárást, A kamara felügyeleti jogköre alapján évente ellenőrizte a közjegyzők ügyvitelét, irodáját és** irat tárát. Kisebb szabálytalanságok esetén a kamara intést vagy pénzbírságot szabhatott ki. Fegyelmi ügyekben a kamara volt a kezdeményező, mivel a közjegyzők mulasztásaival kapcsolatos minden bejelentés ide érkezett be. A közjegyzői fegyelmi tanácsban, amely a kamara székhelyén működő törvényszék elnökéből, két birájából és a kamara két tagjából állt, indult'meg a mulasztó közjegyző ellen az eljárás. A fegyelmi tanács határozata ellen a Kúria fegyelmi biróságához lehetett fellebbezni. A közjegyzői kamara szervezetileg független volt az államapparátustól, az általa ellátott igazgatási, felügyeleti és fegyelmi tevékenység révén mégis hatósági jelleggel birt. A kamarához tartozás - kinevezése vagy áthelyezése révén minden közjegyzőre nézve kötelező volt. A kamarai tagoknak vagy a közgyűlésnek nem állott jogukban a kamara szervezetét megváltoztatni, vagy azt feloszlatni.
