Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - A) KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI

ügy elintézésbe vonatkozó összes beérkezett irat és elintézés -fogalmazvány mégtalálható. Sok esetben az egy levéltárt számon őrzött ügyirat nem egy szorosan vett ügy iratait hanem különböző összeíüggésben álló ügyek iratait tartalmazza, A levéltári számok évenkint újrakezdődve .növekvő sorrendben követik egymást Az elnöki iratokat 4911-ig <*Eln* jelzet különíti el az M egyéb tanácsi és polgármesteri ügyosztályi iratoktól, A levéltári számok évente 1-töl emelkedő rendjében haladó iratsorozatok után egyik másik esztendőben különcsomók (jelük kcs) találhatók. Ezek egy vagy legfeljebb néhány levéltári számíwz tartozó csomónyi iratmennyiséget tartalmaznak: nagyobb terjedelmük miatt kerültek az irattári évfolyamok végére. Arra, hogy az iratok a külön csőm ókban találhatók, a rendes íratsorozatban levéltári számuknak megfelelő helyen téritvény utal. Egyes különcsora ókban azonban olyaj) ikíaímányok találhatók, melyek levéltári számot nem kaptak, illetve a sorkönyvben kivezetést nem nyertek. Általában a jelentéktelenebb ügyeket irattározták ilyen módon. Egyes különcsomók anyaga viszont iktatatlan iratokból áll. Ilyen levéltári szám nélküli különcsomók: 1886. Pályázatok, iktatott, de levéltári számot nem nyert, illetve a sorkönyvben <S» jelQ kivezetést kapott iratok különcsomója. Az *S» jelű kivezetés tSkartba tételt* vagyis fél"re-tételt jelöl. 1888. SyógydUügyek. A következő segédkönyvek állanak rendelkezésre, iktatók, mutatók, számsorköriyvek, idegen számsorkönyvek. Az iktatók kezdetben évi 1, majd több kötetben, 18734ót 18774g az iratok iktatószámainak évi íolyószámrendjében a következő adatokat tartalmazzák: az irat beérkezése napját küldőjének (hivatal vagy személynév) megnevezését a beérkezett irat keltét és az iratot beküldő hatóság esetleges saját iktatószámát, az irat tárgyának tüzetes megjelölését. Külön rovatban az irat elintézésére utaló rövid feljegyzések találhatók. Külön 2 rovata a. vonatkozó'előző és későbbi elnöki iktatószámokat mutatja, a végső jegyzetrovat pedig néhány iktatószámnál az ügy intézésére vocalkozó rövid kiegészítő feljegyzéseket is tartalmaz. 1878-1885, között az irattározási rend változásával az iktatókönyv módosul és me grövidül. több korábbi rovata összevonást nyer. A vonatkozó előző és későbbi iktatószám rovataiból a levéltári szám bevezetésével csak a tárgy elöszárna elnevezésű rovat marad meg, mely az előző iktatószámot adja. külön levéltári szám megjelölésű uj rovata pedig az iktatószámhoz tartozó levéltári számot mutatja. S bár a kiadásra, elintézésre, kézbesítésre utaló rovatok megmaradnak, bennük a Feljegyzések megritkulnak, 1886-tól 1889-ig az iktatókönyv a számsorkönyv bevezetésével csak az iktatószám, érkezés na|4a, az iratok rövid tárgy kivonata és a tárgy előszáma (vonatkozó iktatószáma) adatokat ad)a : a kezeIés--elintézés--iraítározás adatai a számsorkönyvben találhatók. 1890-től 1899-ig az iktatókönyv rendszere azonos az 1878-4885. évi ilctatóköny vekkel, minthogy a külön sz-áms or könyv vezetése megszűnt. 1900-4901, évben az iktatókönyv bejegyzései változatlanok a levéltári szám rovata kivételével, mely elmarad és külön szám sor könyv ben található» 1902-től az iktatókönyvek közösek a tanácsi ügyosztályok iktatókönyveivel, ismertetésüket ld. a tanácsi-polgármesteri ügyosztályi iratoknál 37