Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - A) KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI
A számvevőség ügy beosztásán ak 1905* évi kimutatása a következő: (73440/4905 VI tanácsi szám). \ N I. ügyosztály: községi alap, (segélyek. Jutalmak, közieked. kiadások, élelmezési dijak, adóügyi eljárások, mérnöki eljárások, végkielégítések, mező-erdőgazdaság, parkok. faültetvények, kölcsönök, utcák és terek tisztogatása, világítása, utak és vizeldék, tüzoltóUletmények. egészségügyi kiadások stb. költségvetési fejezetek). IL ügyosztály: községi alap (javadalmak, közvágóhidak, vásárcsarnokok stb.). III. ügyosztály: községi alap (közig, személyzeti fizetés, ut-, csatornaépítés, fenntartás, kövezés, fürdők, bérjövedelmek stb. 20 milliós burkoló köles ön-alap). \ • IV. ügyosztály: községi alap (kölcsönök, közoktatásügy, vízvezeték stb.) kisajátítási alap. V. ügyosztály: műszaki érvényesítés, vagyonleltár, VI. ügyosztály: intézeti alapok, kórházak, letétek, alapítványok. V IL ügyosztály: közkórházi betegápolást dijak, VHI ügyosztály: gyámügyek. I-X, kerületi elöljáróság! számvevőségi osztályok a kor. elöljáróságok Ügykörébe utalt kezelési ágazatokban. t 1912, évtől az uj fővárosi szervezési szabályrendeletet követően a számvevőség IX. ügyosztálya nyer felállítást a haszonbérek; haszonvételek, közszolgáltatások ügykörében. Kezelőosztálya iktató, kiadó és Irattári részlegre oszlik a rőszámtanácsosok felügyelete alatt. A szervezési szabályrendelet szerint a végrehajtó osztály továbbra is a számvevőség Ielügyelete ós ellenőrzése alatt működik, 1920-ban az uj költségvetési rendnek megfelelően a számvevőség ügybeosztása is változik. Az egyes költségvetési csoportok általában több ügyosztály között nyernek felosztást s egy fejezet bev.-kiad. címeit is spk esetben külön ügyosztályok kezelték. Egyes leltáraink az ügyosztályok e korbeli ügy beosztására részletes utalásokat tartalmaznak. A számvevőségi ügyosztályok száma to* vábbra is 0. s mellettük a külön végrehajtó és kezelőosztály működik. 1929. évtől a költségvetési rendszer ujabb változásával, amely a tanácsi közigazgatási agyosztályoknak megfelelő, előzőkben leirt költségvetési fejezet beosztást Jelentette, a számvevőségi ügyosztályok feladatköre is a tanácsi-polgármesteri ügyosztályok ügyköréhez igazodik. Másrészt az azonos feladatok ellátása egy számvevőségi ügyosztályba van összpontosítva. (Műszaki ügyosztályok számvitele stb.) B. a számvevőség L, VIL, X. ügyosztálya a saját polgármesteri ügyosztályokéval kapcsolatos feladatokat végzi, a többi ügyosztály ügykörére pedig a leltári fejezetek tárgyleírása:! utalnak s a későbbi változásokra is tájékoztatást adnak. Végül 1949. január 1-től a számvevőségi és pénztári ügyintézés átszervezésével a számvevőségi ügyosztályok száma átmenetileg 7-ben nyert megállapítást. A központi számvevőségi ügyosztályok mellett különböző időpontoktól kezdve az egyes igazgatási szerveknél, intézményeknél is működtek számviteli csoportok. A IÖV. közig, kerületek számvevőségi teendőit egy-egy kerületi számvevőség (kerületi számvevőségi osztály) látta el. amint az előbbiekben rámutattunk és a kórházcsoportok mellett is egy-egy számvevőségi kirendeltség teljesített szolgálatot. Egyes bevételeket kezelő, nagyobb intézményeknél (vágóhidak, vásárcsarnok) külön számvevőség s egyes intézmények helyszíni állandó ellenőrzésénél (gabonahivatal stb.) egy vagy több számvevőségi szakerő működött. Az intézetek-intézmények ellátmányaival s az általuk beszedett pénzek kezelésével kapcsolatos adatok az egyes leltárak megtelelő könyveinél nyernek ismertetést 112
