Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - A) KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI

Az üzemek kialakulására még megjegyezzük, hogy a fővárosnak kezdetben üzemei nem voltak, s összes ügyeit a város gazdája - gazdasági hivatala - intézte a tanács irányítása alapján. s a munkálatoknak vállalatba adása uflan. A főváros nagyiramu fejlődésével a főv. egyrészről maga lót esitett intézményeket és közüzemeket tanácsi vezetés alatt, másrészt a feladatok megoldását engedély vagy szerződés alapján idegen vállalatokra bizta. A közüzem létesítések, községesiíósek során a főv. üzemek, vállalatok, üzemszerű intézmények széles hálózata létesült több formában, a részvénytársasági formától a tanácsi ügyosztályok vezetése alatt hivatalszerűen kezelt intézményekig. Könyvelésüket részben a főv. számvevősége végezte, részben maguk is saját könyvelést vezettek. A tanácsi vezetés alatt álló üzenek egy részénél (különösen a cégjelzés nélkülieknél) könyvelésük részben az üzemben, részben a fővárosi számvevőségnél történt. A pénzkezelésnek is több formája volt. s vagyonuk a főváros vagyonától nem nyert elkülönítést. Az üzemek száma az 1920-as években közel 100-ra nőtt s két csoportba oszthatók: 1. Közérdekű üzemek: vállalatok, intézmények, közmüvek, közélelmezési üzemek, közegészségügyi intézmények, hitel, közgazdasági intézetek, kulturális intézmények. 2. Községi háztartási céíu üzemek: házinyomda, müszerüzem. ftivartelep stb. i • Fentiek szerint a központi számviteli könyvek egyrészt részletes, másrészt összefoglaló adatokat tartalmaznak az üzemekre, intézmény ékre is, részben pedig a külső számvevőségi csoportok könyvei is bekerültek a számvevőség irattárába. Végül megjegyezzük, hogy a számvitel? teendőket különböző időpontokban a föv. számvevőségtől az üzemekben szervezett könyvelési osztályok vették át, s az egyes üzemek, vállalatok levóltárai is tartalmaznak számviteli iratanyagot. Az üzemek gazdálkodási adatait a íőv. költségvetéseit zárszámadások leirt köteteiben is megtaláljuk. A kutató tájékoztatására megjegyezzük, hogy az üzemek igen sokréle számviteli rendszerét az arra hivatott vizsgálóbizottság jelölte meg zűrzavarosnak az 4920-as évek közepén. Bp. főv. közigazgatásának szabályozásáról szóló 1930: XVIII. te. megalkotása előtt az üzemi gazdálkodás dacára a föv. törvényhatósága egyes üzemekre vonatkozó jogszabályainak, általában még szabályozatlan volt. Az 4930 : XVIII. te. azonban már önálló fejezetben foglalkozik az üzemek szabályozásával és szabályzatok megalkotásának elrendelésével. (Üzemek történetére, gazdálkodására összefoglaló adatok : «A szfőv. üzemek megvizsgálására alakított bizottság általános és összefoglaló jelentése. Bp. 1926» c. kiadványban,) Számviteli rendszer, utalványozás, pénztári naplók, számadás könyvek, főkönyvek, számfej tő könyvek A főv, vagyonleltára, költségelőirányzata, zárszámadása szerkesztési szabályait, a fővárosi számvevőség és pénztárak, intézeti gondnokságok és számadóhlvatalok emiitett szervezete vagyonkezelésének és eljárásának részletes szabályzatait a főv. különböző szabályrendeletei határozták meg. Az utalványozás rendje és előírásai általában megfelelnek az állami (kincstári) számviteli utasítások előírásainak. Utalványozó hatóságok a polgármester vagy íelhatalmázott helyettesei, a tanács ós árvaszék, A pénztár fizetést általában csak számíejtés után teljesíthet, A föv. alapok és tömegek pénztári kezeléséről a pénztár szolgálati utasítása szerint tartozik számolni és a pénztári naplók tételei a számrejtő vagy főkönyvekben könyveitettek el. A pénztár okraányozott naplói és a száraadóintézetele hivatalok, közegek naplói, számadásai és leltárai a számvevőséghez küldettek be. A továbbiakban a pénztári naplók, főkönyvek és számfejtőkönyvek rendszerét ismertetjük, mig a többi vagyonkezelési könyv és nyilvántartás leírása az egyes alapleitári tételekben található. Naplók: a számadási ágakról a kezelő pénztár havi napinkkal számolt el. A szabályzatok előírták, hogy az egyes alapokról s azok fejezeteiről stb. milyen bev.. kiad. naplókat kell vezetni. A naplókba minden bev. és kiadás egymás után következő idő- és sorrendbe állíttatott. A naplócíkk a bev. ős kiadásnál minden év kezdetén egyes számmal kezdődik, a naplók megfelelő hasábjajba a nap, melyen a számadási íény előfordul, a tárgy, az utalvány kelte és száma, a Jogcím, a befize113