Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA

- 311 ­1. ŐBWDA TAKÁCSÁNAK IHATAI 1720-1873 Óbuda földesúri községben, majd mezővárosban az alsd­foku igazgatást és bíráskodást - nyilván már 1697-től, a községgé alakulás idejétől fogva - a bird és a tanács /Ge­richt/ látta ©1« A XVIII. sz, fcozepen a tanács már követke­zetesen 12 tagbél /esküdtek» Sariehtspersonen» Berichtsbey­sitzer/ állt. Mellettük további tisztségviselő a jegyzőn ki« vül az adészedő /Einnehmer/, alsdbb rangú községi alkalmazot­tak: a kisbirák /akik közül az egyik mindig magyar, mig a tanácstagoknak a XVIII. sz« közepén harmadrésze vaíd a magya­rok közül/, fertálymesterek, éji Őrök, csőszök, Weinherrek, templomátyák. A bird és a tanács legtöbbet az egyes községbeiiek jogai­nak megóvásával /hagyatékok, árvák ügyeivel, ingatlanátruhá­zásokkal, polgári keresetekkel, kisebb bűnügyekkel/ foglalko­zott. Az egész községet érintő ügyek - mint: felsőbb rendele­tek végrehajtása, terhek megállapítása ós felosztása, számadá­sok megvizsgálása, alsdbb rangú községi alkalmazottak felfo­gadása és elbocsátása - megtárgyalásába már a XVIII« sz. kö­zepe előtt bevontak alkalomszerűen egyes községbelieket.1761­ben azután erre a célra forma szerint is külön 24 tagú testü­let alakult, melyet a belső tanáccsal /Gericht, innerer Hath/ szemben külső tanácsnak vagy választott községnek /äusserer j Rath, erwähltes Gemeinde, electa communitas/ neveztek. Tagja­it,, kiknek száma a XVIII. sz. végére 3G-ra növekedett, élet­hosszig választottaim Közülük töltötték be, ugyancsak válasz­tás utján, a .'-belső'.tanács megüresedett helyeit, a bird válasz­tása pedig, minden katonai év ele$éxi t a földesúr által jelölt három tanácsbeli közül történt» A XVII1. sz. végén kíilön igaz­gatási autondmiát nyert zsidd község saját belső Ügyeit a "ke­resztény község" előljárdságától függetlenül intézte, csak az 1840-es években, amikor a z-s idd lakosság is a rendszeres hadi­add viselésébe kapcsolódott, alakúit ki bizonyos függőség eb­ben a vonatkozásban a "keresztény községtől". Az utóbbiban a külső tanács élén 1799 dta választott szöszeid /Vormund, Vor­münder/ állt, s rendszerint tagjai közé tartoztak azok a köz­ségi tisztviselők - városgazda, addszedők, árvaatyák, a sze­gényház, ill. kdrház gondviselője, hegymesterek, téglainspek­tor - is, akiknek rendszeresitésére a XIX. sz. elejétől fogva, a közigazgatási tennivaldk fokozatos kiszélesedésével és dif­fer enciálddásával párhuzamosan került sor. A XIX« sz. elején a külső tanács már 40 tagból állt, kiknek fele. a-gazdákat és zselléreket, negyedrésze a kézműveseket, további egynegyede a magyarokat képviselte. Í825 táj átdl a választett község tag­jainak száma ismét 30, majd 60-ra növekszik, s a magyarok kü­lön képviseletét mellőzve, kétharmada a szőlősgazdák, egyhar­mada a kézművesek közül kerül ki, ugyanekkor állanddsul az a gyakorlat, hogy a birőt három éven át a szőlősgazdák, két éven át a kézművesek közül választják, s mikor a bird szőlősgazda, akkor a szdszdld mindig kézműves és viszont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom