Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA
- 311 1. ŐBWDA TAKÁCSÁNAK IHATAI 1720-1873 Óbuda földesúri községben, majd mezővárosban az alsdfoku igazgatást és bíráskodást - nyilván már 1697-től, a községgé alakulás idejétől fogva - a bird és a tanács /Gericht/ látta ©1« A XVIII. sz, fcozepen a tanács már következetesen 12 tagbél /esküdtek» Sariehtspersonen» Berichtsbeysitzer/ állt. Mellettük további tisztségviselő a jegyzőn ki« vül az adészedő /Einnehmer/, alsdbb rangú községi alkalmazottak: a kisbirák /akik közül az egyik mindig magyar, mig a tanácstagoknak a XVIII. sz« közepén harmadrésze vaíd a magyarok közül/, fertálymesterek, éji Őrök, csőszök, Weinherrek, templomátyák. A bird és a tanács legtöbbet az egyes községbeiiek jogainak megóvásával /hagyatékok, árvák ügyeivel, ingatlanátruházásokkal, polgári keresetekkel, kisebb bűnügyekkel/ foglalkozott. Az egész községet érintő ügyek - mint: felsőbb rendeletek végrehajtása, terhek megállapítása ós felosztása, számadások megvizsgálása, alsdbb rangú községi alkalmazottak felfogadása és elbocsátása - megtárgyalásába már a XVIII« sz. közepe előtt bevontak alkalomszerűen egyes községbelieket.1761ben azután erre a célra forma szerint is külön 24 tagú testület alakult, melyet a belső tanáccsal /Gericht, innerer Hath/ szemben külső tanácsnak vagy választott községnek /äusserer j Rath, erwähltes Gemeinde, electa communitas/ neveztek. Tagjait,, kiknek száma a XVIII. sz. végére 3G-ra növekedett, élethosszig választottaim Közülük töltötték be, ugyancsak választás utján, a .'-belső'.tanács megüresedett helyeit, a bird választása pedig, minden katonai év ele$éxi t a földesúr által jelölt három tanácsbeli közül történt» A XVII1. sz. végén kíilön igazgatási autondmiát nyert zsidd község saját belső Ügyeit a "keresztény község" előljárdságától függetlenül intézte, csak az 1840-es években, amikor a z-s idd lakosság is a rendszeres hadiadd viselésébe kapcsolódott, alakúit ki bizonyos függőség ebben a vonatkozásban a "keresztény községtől". Az utóbbiban a külső tanács élén 1799 dta választott szöszeid /Vormund, Vormünder/ állt, s rendszerint tagjai közé tartoztak azok a községi tisztviselők - városgazda, addszedők, árvaatyák, a szegényház, ill. kdrház gondviselője, hegymesterek, téglainspektor - is, akiknek rendszeresitésére a XIX. sz. elejétől fogva, a közigazgatási tennivaldk fokozatos kiszélesedésével és differ enciálddásával párhuzamosan került sor. A XIX« sz. elején a külső tanács már 40 tagból állt, kiknek fele. a-gazdákat és zselléreket, negyedrésze a kézműveseket, további egynegyede a magyarokat képviselte. Í825 táj átdl a választett község tagjainak száma ismét 30, majd 60-ra növekszik, s a magyarok külön képviseletét mellőzve, kétharmada a szőlősgazdák, egyharmada a kézművesek közül kerül ki, ugyanekkor állanddsul az a gyakorlat, hogy a birőt három éven át a szőlősgazdák, két éven át a kézművesek közül választják, s mikor a bird szőlősgazda, akkor a szdszdld mindig kézműves és viszont.
