Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA
- 315 1836-tól fogva az 1836: IX.te» szabott a községi szervezeteknek szabályozottabb formákat; ettől fogva az elöljáró-" ság valamennyi tagját évenként, mégpedig az egész egybegyűlt "keresztény község" szavazatával tájra megerősítették, ill.ujraválasztották. Majd 1840-ben a vármegye a belső tanácsot rendezett tanácsnak és forma szerint is elsőfokú hatóságnak nyilvánította, s ennek következtében a belső tanács egyik tagját a városkapitány feladatkörével, a birót pedig az 1836:XX.tc. alapján /két tanácsbeli közreműködésével/ a szóbeli perek bíróságának hatáskörével ruházták fel. Mint rendezett tanácsú mezővárosra azután - az 1848:XXIV. , te. értelmében - Óbudára is érvényessé váltak az 1848sXXXII. tc-nek a szabad királyi városokra vonatkozó rendelkezései* A korábbi községi szervezetből megmaradt a biró és a tanács /de az utóbbinak tagaalt most már tanácsnoknak nevezték/, a választott község helyébe pedig 75 tagú képviselőtestület lépett, mely a tanácsülések mellett rendszeresített közgyűléseken fejtette ki működését, gzzel tetőpontjára érkezett az a fejlődés, mely Óbudát, az eredetileg egyszerű, földesúri ha- * talom alatt álló jobbágyközséget, miután a ZVIII» sz. közepétől fogva egyre több elemét honosította meg a szomszédos Bada eö Pest városi szervezetének, lassanként a városok színvonalára emelte. A szabadságharc bukásával hirtelen törés állt be ebben a • fejlődésben, Imikor Óbuda 1849 végén a Buda városi közigazgatásba tagolódott, mint külváros, továbbra is rendelkezett ugyan /al/biróval és tanácsbeliekkel, sőt mellette egyideig külső tanács is működött, ezt azonban azután felváltotta as 1849-ben rendszeresített gazdasági bizottmány /Wirtschaftscommission/* ugyancsak 1849-ben városkapitányságot is állítottak fel, s ezzel a tanács korábbi birói hatásköre nagyrészt a városkapitányra szállt. A Buda városi politikai és pénzügyi igazgatásba való betagolódás azonban 1853-54-ben vált teljeséé: azóta tanácsülésekkel alig találkozunk, hanem a község ügyeit az óbudai tanács rendszeresen - az egyébként külön is ülésező - gazdasági bizottmánnyal együttes tárgyalásokon intézte, a számadások a budai számvevőség pecsétje alatt összefűzött iveken keltek, az árvák ügyei pedig a tanácstól független árvabizottmány hatáskörébe kerültek. Óbuda autonómiájának helyreálltával 1861-ben az 1848-i szervezet lépett újra életbe: a biró vezetésével 11 tanácsnokból ós 1 városkapitányból álló tanács, továbbá képviselőtestület/az addigi zsidó községre is kiterjedő hatáskörrel/. Ettől fogva a rendezett tanácsú mezőváros igazgatását tanács- * üléseken /melyekbe időnként a továbbra is működő gazdasági bizottmányt is bevonták/, képviselő üléseken és közgyűléseken intézték, a bíráskodás feladatkörét pedig, ugyancsak a biró elnökletével, az újonnan létesült mezővárosi törvényszék, majd 1869-tŐl vele párhuzamosan a bíró, ill. helyettese által gyakorolt egyesbiróság látta el. Az 18?1:XXXI. te. értelmében azután mind az egyesbiróság, mind a mezővárosi törvényszék megszűnt, hatáskörük az óbudai kir. járásbíróságra, mint elsőfolyamodásu bíróságra, ill. a budai kir.
