Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
I. BUDA SZ.KIR. FŐVÁROS LEVÉLTÁRA
- 9 BBVBZKPÉS A Budapesti 1« ezámu illaaii Levéltárban Őrzött levéltárak közül a következőkbea Buda főváros levéltárának alapleltárát bocsatjuk a kutatók rendelkezésére, 42 alapleltár Bmta 1688-tó l ia21=dg_keletkezett levéltári iratanyagát tartalmazza rendszeres felosztásban, Buda 1686 előtti levéltári anyaga a török uralom alatt úgyszólván teljesen megsemmisült, néhány oklevél, vagy kiváltságlevél vészelte csak át a pusztulás éveit, Buda a különleges kiváltságokat elvező szab. kir* városok sorába tartózott, sőt elnevezése a 13« as-tól kezdve rendszerint szab* kir, főváros, & szab, fcij?. városi kiváltságok - amint tudjuk - a feudális korszakban a polgári életforma legmagasabb fokát jelentették, '8 kiváltságok biztosították a város nemesi rangját, -függetlenségét a nemesi rendektől, a megyéktől,a szab, kir, városok ©razágrendiségét: felettük csupán aig uralkodj illetve kormányaservei gyakoroltak hatósági jogkört, Wgyancsak e kiváltságokon alapult a szab. kir, varosok meglehetősen széleskörű Önkormányzata a közigazgatás, bíráskodás és a városi gazdálkodás terén* S kiváltságok biztosították továbbá az ipar és kereskedelem céhes természetű feltételeit, Buda már a középkorban megszerezte a városi kiváltságokat, de a kiváltságokat biztosító oklevelek a török uralom alatt a város pusztulásával együtt elpusztultak, feledésbe merültek. 1 kiváltságok felújítása és kiegészítése a városi jogokat is lábbal tipró neoacouistica rendszer elleni SZÍVÓS karé után az 1?03« évi Diploma X*eopoldlnuta kiadásával történt megs e privilégiumlevél és a kibővítésére Eleonóra császárnő által 1711ben kibocsátott kiváltságlevél körvonalazták Buda városi Jogállását 1848-dg, illetve 1873-ig. A város hatósági szervezet, mely a kiváltságievelek f majd az azokat követő uralkodói rendeletek alapján, s részben belső társadalmi harcok következményeként a 18, század elején alakult ki, a feudáliskori magyar városi hatósági szervezet általános jegyeit viseli magán, természetesen kisebb eltérésekkel /pl, polgármesteri tisztség, vagy a választott polgársági szervezet helyi jellegzetességei/. E hatésági szervezet alapján a városi önkormányzatnak . igen lényeges letéteményese volt a patricíms polgárokból álló választó polgársági testület, mely a tisztmjitásojl a városi tanácsot megválasztotta, a városi gazdálkodást ellenőrizte, a polgárság és a tanács között közvetített, A választó polgárság utóda, persze már népképviseleti jelleggel az 1848-1849 évi törvényhatósági bizottság, majd az abszolutizmus korában a császári hatóságok által kijelölt községtanács és I860 után újból a választott törvényhatósági bizottság, ill, a központi polgári választmány»
