Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDA SZ.KIR. FŐVÁROS LEVÉLTÁRA

- 10 A választó polgárság által megválasztott tanács működése kettős jellegi: közigazgatási és bíráskodási« A közigazgatást a tanács /tanácsülés és a kancellária/, illetve a tanács alá rendelt szakhivatalok: árvahivatal, kamarai, alkamaral hivatal, adóhivatal, telekhivatal Intézték« A bíráskodás a városi törvényszék feladata volt* A törvényszék tagjai a tanácsból kerültek ki« A városi levéltári iratanyag általában a fenti közigazgatási szervezet szerint alakult ki* Külön sorozatok keletkeztek az Önkormányzati testületek, a tanács, külön a tanács alá rendelt hivatalok, s külön a városi törvényszék működése során* E hatésági szervezetnek megfelelően alakítottuk ki a • leltár beosztását és rendszerét is* Mivel egy-egy városi hatósági szerv általában az iratok nagyobb tömegét hozta létre, az egyes hivatalok iratait tartalmazó leltárrészek elé a kérdéses hivatal funkcióját, jellegét, a hozzátartozó iratok természetét tárgyaló bevezetés beiktatása látszott szükségesnek, így a tanács, a bizottmányok, az árvahivatal, a kamarai hivatal, az adóhivatal, a telekhivatal és a városi törvényszék iratai elé bevezetés került* A csak egy-két sorozattal rendelkező kisebb városi hivatalok iratainak leltárlapjai elé bevezetést nem helyeztünk, hanem ennek adatait rövidebb formában az alapleltárak 1. pontjában /az iratok tárgya/ mondottuk el. Vannak persze olyan iratsorozatok is, amelyek kialakulása nem kapcsolható konkréten egy hivatali szervhez, amelyekben több városi szervtől származó anyag van /pl. Miscellanea nova, Vegyes csomók/, vagy amelyek gyűjteményes jellegűek /egyházi iratok stb./. Meg kell jegyezni, hogy az egyes iratállagok hivatali szervek szerinti rendszerezése a 18. századi hatósági szervezet kisebbfoku differenciáltsága, nem teljesen kialakult tagolódása folytán nem könnyű feladat* Nem egy esetben következetlenség is adódhat ebből a rendszerezésből, pl. az árvaügyi iratokat nem az árvahivatalhoz, hanem a tanácsi iratokhoz osztottuk be. A budai levéltár idegen hatóság működéséből származó iratanyagot csak kismértékben Őriz, Idegen hatóságtól származónak kell tekinteni pl* az abszolutizmus-kori császári járásbíróság, városi kiküldött bíróság, megyei törvényszék, országos törvényszék iratanyagát, mivel azonban e birőságok illetékességi köre Budára terjedt ki, nyilván joggal foglalnak helyet a város levéltárában* Városi családok iratai, vagy nem a városi hatósági szervezet alá tartozó, de budai illetékességű intézmények iratai/csak igen kis számban/ általában a Vegyes csomók c* irat* sorozatban vannak« t