Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

N.Czaga Viktória - G.Hidvégi Violette: Az ipari mérleggyártás története Magyarországon. A Schember-mérleggyár története (1874-1948)

ipar kifejlesztésére törekedtek. A magyar iparnak 1927-28-ig kellett várnia az export megindulására a háború előtti hagyományos piacokon. A lassú kibontakozást 1925-től az autonóm magyar vámtarifa bevezetése segítette elő. A Monarchia utolsó éveiben az iparág általában munkáshiánnyal küzkbdött. /66/ A háború után pedig tanonchiányt okozott, hogy a rendkívül rossz anyagi körülmények közé került szülők nem tudták taníttatni gyermekeiket. A harmincas években a gazdasági világválság hatására tovább romlott a helyzet. A mérleggyárak mindössze 33 %-os kihasználtsággal dolgoztak, s a munkaidő csökkentése ellenére is munkáselbocsátásokra került sor. /67/ A Schember C. és Fiai közkereseti társaság 1916-ban részvénytársasággá alakult, Schember C. és Fiai Hídmérleggyár Rt. néven. Elnöke és igazgatója Schember Károly-Ágost, társtagjai pedig Kornél, Lajos és János nevű fiai és Schürf Jakab voltak. /68/ Károly-Ágost 1917-ben elhunyt. /69/ Vele egy nagyszerű üzletember, a szakma kiváló egyénisége távozott az élők sorából és a cég éléről. Helyét az 1885-ban született Kornél fia vette át, aki 1905-től dolgozott apja vállalatánál. Az örökösök - a három Schember-fiú, továbbá Schember Franciska bécsi, Gärtner Valéria liesingi (Ausztria) és Perfler Adolfina budapesti lakosok - 1920-ig társtulajdonosként szerepeltek a részvénytársaságban. 1920 után a bécsi vállalatot továbbra is Schember Kornél tartotta a kezében, míg a budapesti leányvállalat élén Lajos testvére állt. /70/ A család harmadik generációját képviselő Schember Kornél igen nehéz gazdasági és politikai helyzetben vette át a cég vezetését: a háború utolsó és a Habsburg-Monarchia széthullásának első éveiben. Tehetségét és rátermettségét bizonyítja, hogy sikerült felvirágoztatnia a vállalatot. Jelentős bankkölcsönnel nagyszabású korszerűsítést hajtott végre, amelynek sikerét biztosította az is, hogy a bécsi vállalat értékesítési lehetőségei a két világháború között sokkal szerencsésebben alakultak a budapestiénél, miután megmaradtak korábbi, monarchiabeli piacai. Vezetése alatt felhagytak a hagyományos Schember-konstrukció gyártásával, s a modern'mérlegkészítési technikára tértek át. Időközben megváltoztak a mérlegekkel szemben támasztott követelmények: mindenekelőtt a könnyű, anyagtakarékos konstrukciókat keresték a piacon. Jelentősen kitolódtak a méréshatárok: a vasúti hídmérlegek pl. már a 100 tonnás méréshatárt is megközelítették. Az 1930-as évek elején kezdte el gyártani Shember Kornél a 20-25 kg-os méréshatárú bolti mérlegeket. Ezzel a termékkel olyan sikert ért el, hogy a II. világháború kirobbanásának évében, 1939-ben 27 000 darabot adott el belőle. /71/ A mérlegekkel szemben Magyarországon ugyanúgy megváltoztak a követelmények, mint Ausztriában, s ez a piacon is éreztette hatását. Csökkent a Fairbanks-, illetve a Schember-fajtájú készülékek iránti kereslet. A háború utáni esztendőkben a két legnagyobb fővárosi mérleggyár redukált termelést folytatott: csak konkrét megrendelésre, biztos eladásra készítettek mérleget. A Fairbanks Részvénytársaságnak 1916-ig az V.ker. Csanád u. 3.sz. (ma: XIII.ker.) alatt volt az irodája és a gyára. Ekkor áttették székhelyüket a