Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

N.Czaga Viktória - G.Hidvégi Violette: Az ipari mérleggyártás története Magyarországon. A Schember-mérleggyár története (1874-1948)

Az I. világháborút megelőző éveket a rossz terméseredmény, a belső piac beszűkülése, a vállalatalapítási kedv visszaesése jellemezte. Ehhez járult még, hogy az iparágban magasabb munkabéreket fizettek, mint más területen, ugyanakkor a nyersanyagok (vas, réz, tölgyfa) ára állandóan emelkedett. /61/ A balkáni megrendelők inkább hitelre, s nem készpénzre vásároltak /62/, ami ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta a termelés intenzitását. A bécsi vállalat vezetője Károly-Ágost 1911-ben kedvezőtlennek ítélte a budapesti cég működését, ezért áruba bocsátotta. Az eladás lebonyolításával cégvezetőjét, Perfler Tivadart bízta meg. A gyár iránt érdeklődő Magyar Kereskedelmi Bank szakértőket kért fel az eladó gyár értékének felbecsülésére. Perfler Tivadar /63/ 3 250 000 Koronában állapította meg az árat, a szakértő 4 millióra becsülte. /64/ Véleménye szerint a Schember C. és Fiai kedvező kilátás esetén az ország mérleggyártásából - a történelmi Magyarország évi mérlegszükségletét 6-7 millió korona értékben határozta meg - 50 %ban veszi majd ki részét, s ez kb. 3 és fél millió korona értékű termék előállítását jelentené. Kedvező kilátáson a magyar ipar fellendülését, a hazai verseny kiküszöbölését és a balkáni piacokra való zavartalan szállítást értette. A termelési adatok vizsgálatából azonban kitűnik, hogy a szakértői vélemény megállapítása alaptalan volt. A Schember C. és Fiai 1904-ben 239 ezer korona értékben gyártott mérleget. Kapacitását 1910-ben 583 ezer koronára tudta emelni, 1912-ben pedig 871 ezerre. Ezután azonban jelentősen visszaesett a termelés: 1913-ban 692 ezer, 1915 már csak 481 ezer K volt. Erről a mélypontról 1917-re sikerült - a hadimegrendelések következtében - kikerülni: 1 millió 157 ezer koronával. (A jelentés 1918-ban készült, s ez az utóbbi adat jogosíthatta fel a szakértőt az optimista megállapításra. /65/) A háborús konjunktúra sem lendítette fel azonban úgy a termelést, hogy legalább a 2 millió koronás termelési értéket elérjék. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank végül is nem vásárolta meg a gyárat. Ennek egyik oka Károly-Ágost 1917-ben bekövetkezett halála lehetett: a családnak előbb rendezni kellett az örökösödési és tulajdonviszonyokat; a másik ok pedig a világháború gazdasági-politikai következményeiben kereshető és található meg. Mérleggyárak a két világháború között Az I. világháborúban elszenvedett vereség és a trianoni békeszerződés után Magyarország elvesztette piacait, nyersanyag-lelőhelyeinek jelentős részét, s a kisantant államok szoros gyűrűje fogta körül. Az elszegényedett országban lecsökkentek a belső értékesítési lehetőségek; a 20-as évek közepéig az utódállamokkal semmiféle kereskedelmi kapcsolat nem volt. A Balkánra irányuld exportot akadályozta, hogy az érdekelt államok saját - nemzeti -