Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

N.Czaga Viktória - G.Hidvégi Violette: Az ipari mérleggyártás története Magyarországon. A Schember-mérleggyár története (1874-1948)

A Schember C. és Fiai Magyarországon Letelepedés. Gyáralapítás Az 1881. évi magyar ipartámogató törvény - XLIV.tc: A hazai iparnak adandó kedvezményekről - harminchat olyan iparágat sorol fel, amelyeket különböző kedvezményekben részesít (pl. 15 éves adómentesség, kamatmentes kölcsönök, alacsony szállítási díjak, stb.). A törvényben biztosított kedvezmények hatására előbb vagy utóbb azokban az iparágakban is történtek gyáralapítások, amelyek hiányszakmákat igyekeztek meghonosítani vagy az addig csak kézműves keretek között űzött iparok gyári, tehát nagyüzemi termelését tekintették céljuknak. A Magyarországra települő vállalat nemcsak az ipartámogatásban, hanem a kedvező piaci lehetőségekben, az olcsó munkaerő alkalmazásában, s a rövidebb szállítási időben is reménykedett. A vállalkozó a kedvezményeket akkor is megkapta, ha először nem gyárat, hanem műhelyt, vagy kisebb üzemet hozott létre. Schember Konrád 1874-ben - feltehetően - még csak a piacot felderíteni jött Magyarországra, s a kedvező tapasztalatok hatására alapította műhelyét 1878-ban a Rottenbiller u. 12. sz. alatt. A fővárostól kedvezményes áron vásárolták a telket, ahol hamarosan állt a földszintes műhely és az egyemeletes lakóépület /15/. Irodájukat az Andrássy út 15. sz. alatt rendezték be /16/, itt - a pesti műhely szerény méreteit tekintve - elsősorban a bécsi anyavállalatot képviselték. A Rottenbiller utcai műhely a hazai viszonyok között számított korszerűnek, s érdemelte ki a gyár nevet /17/: 23-26 munkást foglalkoztattak, vasfeldolgozó gépeket - szám szerint tizenkettőt - állítottak üzembe, valamint egy öt lóerős gőzfűrészt. Ebben a műhelyben nem mérleggyártás folyt a szó valódi értelmében, hanem azok összeszerelése. A kovácsoltvas mérlegalkatrészeket vagy a bécsi anyavállalat szállította Magyarországra, vagy - ami sokkal kézenfekvőbb és olcsóbb - magyarországi, illetve budapesti vasgyárral szerződtek az alkatrészek gyártására. Az 1880-as évek elején a Schember C. és Fiai Mérleg- és Gépgyár az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyárral társult. /18/ Az 1890-es évekre a Rottenbiller utcai műhely már kicsinek bizonyult. A cég megpróbált a város központjához közeli, a mai Élmunkás téren (Lehel utca - Lőportár utca) telket vásárolni. Miután az első műhely kialakításához a gyáralapítási kedvezményt egyszer már megkapták, másodszor ebben már nem részesülhettek. /19/ Támogatás nélkül azonban a telek drágának bizonyult, ezért helyette Pest akkori külterületén, a Hungária úton vásároltak olcsóbbat. Az 1890.okt.14-én kelt okirat szerint a telek 7.500 forintjába került a cégnek. /20/ Egy év múlva már állt az a főépület, amely végleges otthonául szolgált a Schember C. és Fiai Mérleggyár leányvállalatának, s ahol már valóban nagyüzemi keretek között foglalkozhattak a mérlegek, borsajtók, jégszekrények és kisebb gépek gyártásával. /21/ Itt már 50 lóerős gőzgépet állítottak fel, s az ennek üzemeltetéséhez szükséges kazánház és gépház felépítésére 1891-ben meg is kapták az engedélyt. /22/