Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

vényes központja a tőzsde, végső fokon nem von el javakat a fogyasztástól, hiszen az üzleti haszon csak úgy realizálható, ha az áru a fogyasztóhoz jut. De jelenti a spekuláció a javak időleges elvonását a fogyasztástól, hogy akkor és ott álljanak rendelkezésre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Jelenti így azt is, hogy az áru a legvásárlóképesebb fogyasztóhoz kerül..." /36/ E magyarázat mellett is szükségesnek tartotta azonban a szerző leszögezni, hogy a spekulációnak ez a szerepe csak akkor engedhető meg, ha a javak utánpótlása zavartalan, de nem engedhető meg - saját szavaival szólva - "az ostromgazdálkodás ban

, amelyet átéltünk, s amelyben a javak csak a kommunisztikus elv alapján oszthatók el igazságosan." /37/ Ennek kapcsán érthető, hogy az 1945.ápr.5-i taggyűlésen dr. Fuchs Jenő is a tőzsdetagság reményeiről beszélt : "Midőn az első olyan rendelkezések megjelentek, amelyekből a magántulajdon fennmaradására lehetett következtetni, remény nyílt a tőzsde intézményének fenntartására. Ez a remény biztonsággá vált akkor, amikor a Budapesti Nemzeti Bizottság megbízását a tőzsde újjászervezésére és működésének megkezdésére megkapta. Ekkor már kétségtelen volt, hogy az újrainduló gazdasági életben a tőzsdére fontos szerep várt..." /38/ A probléma azonban ennél bonyolultabb volt. Mint láttuk, az intéző bizottság 1945.febr.20-án a tőzsdén mindenfajta üzletkötést megtiltott. Márc. 1-jétől tűrt magánforgalom alakult ki, az ügyvezető bizottság azonban az 1945.máj.18-i ülésén elhatározta a tőzsdeterem bezárását, miután kormányzati oldalról ez a kívánság merült fel azzal az indoklással, hogy a tőzsde működése ellentétes a fegyverszüneti szerződés egyes pontjaival. A tőzsde vezetősége ekkor arra helyezte a hangsúlyt, hogy legalább az árutőzsde megnyitását elérje - inkább presztízsokokból, mint gyakorlati érdekből, hiszen a mezőgazdasági termékek forgalmára vonatkozó szabályok mellett a tőzsdén komolyabb üzleti élet megindításáról szó sem lehetett -, s ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a máj.l8-i intézkedés az árutőzsdére nem vonatkozik, miután az a kérdéses időpontban még nem is működött. Az árutőzsde megnyitására 1945.jún.11-én sor is került. Ha nem volt is komoly forgalom az árutőzsdén, annál inkább kibontako-. zott a spekuláció az értékpapírok piacán, s mindenek előtt a valuta és aranykereskedelemben és legális lehetőség hiányában^természetesen a zugkereskedelemben. A spekulánsok kihasználták a Magyar Nemzeti Banknak azt az álláspontját, mely maga sem volt a véletlen műve, hogy az arany- és valutakereskedelemben megszűntek a felszabadulás előtti korlátozások, s féktelen spekulációba kezdtek. A Szabad Nép 1945. aug.12-én "Becstelen játék a pénzzel" cím alatt hívta fel erre a közvélemény figyelmét. "A tőzsde udvarán, a V magánbankházak sötét fülkéiben folytatják aljas üzelmeiket azok a minden becsületes erőfeszítést semmibe vevő spekulánsok, akiknek nem kis részben köszönheti Budapest és az ország dolgozó népe a már-már elviselhetetlenné váló drágaságot." A cikkből kitűnően márc.1-jétől aug.8-ig a dollár középárfolyama 182 P-ről 1793-ra, a fonté 352-ről 4418-ra, a Napóleon-aranyé 2550ről 22 550 P-re emelkedett. A valutaspekulációval kapcsolatban növekedett a kosztkamatüzlet, a pénzkölcsönzésnek az a rendszere, amelynél valuta-, vagy aranyfedezetre heti 4,5-5,0%-os kamat mellett kölcsönöztek pénzt, melyet a kölcsönvevők a valuta- és aranykereskedelemben fektettek be. A Szabad Nép cikke rámutatott arra, hogy a spekulánsok kezébe került azon kölcsönök je-