Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

nak az az 1945.márc.5-i határozata, melyben kimondották, hogy a felszabadulás előtt kinevezett miniszteri biztost - dr. Schlick István államtitkárt nem tekintik többé a tőzsde miniszteri biztosának. Ugyanakkor a kormány távollétében a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz fordultak irányítás végett, s az a hitelélet megszervezésével megbízott Oltványi Imrét jelölte ki a tőzsde irányítására. Az újjászerveződés újabb lépéseként 1945.ápr.5-én összeült az igazolt tőzsdetagok gyűlése, hogy új - 37 tagú - ideiglenes intéző bizottságot válasszon. Ebbe a testületbe a pártok megbízottai, valamint tőzsdetagok mellett megválasztásra kerültek a Pénzintézeti Központ, kilenc vezető bank és takarékpénztár, valamint a Malomegyesülét megbízottai. Az intéző bizottság 1945.ápr. 12-i alakuld ülésén elnökké Wälder Gyulát, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját, ügyvezető alelnökké Káldor Sándort, alelnökké az MKP és az SZDP képviselőjét választották, s létrehozták a szűkebb vezető testületet - az ügyvezető bizottságot -, melybe a fentieken túlmenően tíz tagot választottak, kimondva, hogy az intéző bizottság a régi tőzsdetanács, az ügyvezető bizottság pedig a régi igazgató bizottság hatáskörével fejti ki működését. 1945 júliusában a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 7153/1945. KKM.sz. leiratában közölte, hogy a tőzsde miniszteri biztosává Szalontay Elek közellátási tanácsnokot szándékozik kinevezni. A szervezeti újjáalakulás záróaktusaként 1945.aug.7-én összeült a tőzsde közgyűlése, melyen megválasztották a hetven tagú vezető testületet, a tőzsdetanácsot. A választás miniszteri megerősítése után, 1945.szept.20-án, a tőzsdetanács alakuló ülésén, változatlan összetételben választották újjá az elnökséget, s újból megszervezték az igazgató bizottságot, s abba az elnökség tagjain kívül 21 főt választottak, köztük a Függetlenségi Front öt pártjának és a szakszervezeteknek egy-egy képviselőjét. Az üzleti élet újjászervezése Hogy a tőzsde intézményére szükség lesz-e a felszabadult Magyarországnak, az első hetekben a volt tőzsdetagok számára sem volt egyértelmű, annál is inkább, mert a tőzsde vezető testületében is gyakran hangsúlyozták, hogy hazánkban mély gyökerei voltak a tőzsde iránti ellenszenvnek. "A tőzsde nem mindig tartozott a köz előtt legrokonszenvesebb intézmények közé" - mondotta például az igazolt tőzsdetagok 1945-ápr.5-i ülésén az elnöklő Taubner Vilmos. Igaz, megpróbálták ezt megmagyarázni a tőzsde jelentőségének nem kellő ismeretével: "...népünk idegenül állt a modern kereskedelmi élettel szemben" - írta Major Róbert a Közgazdaság 1946.júl.21-i számában. Hogy mégsem egyszerűen a modernséggel szembeni tartózkodásban volt a probléma, mutatja az is, hogy mindjárt szükségesnek tartotta részletesebben megmagyarázni a spekuláció mibenlétét: "A spekuláció

: fejtörés, előre számítás, amelynek tör-