Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

nek a határidőüzlethez való lelkiismeretlen csábítását, de leszögezte, hogy a reális szállítási ügyletek és a tisztán differenciális ügyletek úgy egymásba folynak, hogy megkülönböztetésük nem lehetséges, s mivel a gabonahatáridőüzlet a kereskedelmi forgalom nélkülözhetetlen, s a termelő és a kereskedő számára előnyös formája, csupán annak a kijelentésére szorítkozott, hogy nem tekinti reális kereskedelmi ügyletnek az olyan ügyleteket, melyeknél bármely címen vagy néven az ügylet tartalma alatt nyújtandó fedezet vagy ráfizetés kötelezettsége köttetik ki. Ugyanakkor azon indokkal, hogy a hívatlan elemeket távol tartsák, korlátozták a tőzsdetagság megszerzésének a lehetőségét. Az 1868 máciusában elfogadott alapszabály éles különbséget tett a tőzsdetagok és a tőzsdelátogatók között., újonnan belépett tőzsdelátogató csak akkor nyerhette el nyomban a tőzsdetagságot, ha legalább egy éve bejegyzett kereskedő volt, más esetben csak három év eltelte után nyerhette el azt. 1894 novemberében a kereskedelemügyi miniszter hívta fel leiratban a tőzsdetanács figyelmét a tőzsdejáték elburjánzására, a mesterségesen felcsigázott spekuláció túlcsapongására, a nem hivatott elemeknek a tőzsdei ügyletekben való részvételére. A tanács által válaszul küldött felirat hangsúlyozta: "Fölöslegesnek tartjuk Nagyméltóságodat arról biztosítani, hogy az utóbbi időben lábrakapott azt az eljárást, hogy a tőzsdeügyletekhez egyáltalában nem értő egyének lelkiismeretlen üzérek által a tőzsdejátékra csábíttatnak, s gyakran ezúton anyagi romlásba döntetnek, a legitim üzlet és a tőzsde jó hírnevének megóvása szempontjából határozottan elítéljük, s kárhoztatjuk. .. " /26/ Közölték, hogy a tőzsdetanács elnökének vezetésével egy külön bizottságot alakítottak a teendő rendszabályok kidolgozására. Ennek nyomán a tőzsdetanács 1895- februári ülése új tagfelvételi szabályzatot fogadott el, mely szerint az írásban benyújtott tagfelvételi kérelemhez három - legalább három éves tagsággal rendelkező - tőzsdetag pártfogó ajánlása csatolandó; új fegyelmi szabályzat kidolgozására került sor; kimondották, mivel nem tartják kívánatosnak, hogy a csekély alaptőkével bíró vállalatok részvényeiben határidőüzlet fejlődjék, új szabályzatot léptettek életbe az értékpapírok tőzsdei lajstromozása és árjegyzése tárgyában, mely a lajstromozható részvények minimális határaként iparvállalatoknál a €00 000 ft befizetett alaptőkét, hitelintézeteknél 500 000 ft-ot határozott meg; kimondották, hogy a tőzsdebíróság elé vitt perekben a bíróság figyelme olyan körülményekre is kiterjed, melyekből alapos következtetés vonható le arra, hogy az ügyletek tájékozatlan személyek rászedését, kizsákmányolását célozták-e, s ilyen körülmények fennforgása esetén a perben támasztott igényt nem Ítélik meg. A gazdasági fejlődés tükröződése a tőzsde tevékenységében, s egyben a tőzsde fejlődésének megnyilvánulása a speciális tőzsdei dokumentumok, mint az áru- és értéküzleti szokások általános és különös határozatai, az áru- és értéküzleti leszámoló rend, a hajófuvarozási szokások, a választott bíróság, a szakértőbizottság és eljárási szabályai részletes kidolgozása volt. Az árutőzsdének a korszakban játszott kiemelkedő szerepét fejezik ki az áruüzleti szokások különös határozatai, melyek részletesen kidolgozásra kerültek minden lényeges mezőgazdasági és mezőgazdasági eredetű termékre, valamint a kőolajra is.