Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

A tőzsde működésének ezt a részletes szabályozását tette teljessé szervezetileg 1893 decemberében a Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Rt. megalakítása s 1897-ben az áru- és értéküzleti leszámold rendek életbe léptetése. A leszámolás rendje a tőzsdei forgalom biztonságának fontos kérdése. Erre vonatkozólag a tőzsde vezetősége már 1866-ban és 1867-ben részletes szabályzatot léptetett életbe, ez azonban nem tette kötelezővé a leszámolásban való részvételt a tőzsde látogatói számára, másrészt a leszámolás a tőzsde vezetőségének ellenőrzése nélkül ment végbe. A budapesti bankok körében a Magyar Altalános Hitelbank igazgatójának, Kornfeld Zsigmondnak a kezdeményezésére mozgalom indult azzal a javaslattal, hogy a bécsi "Giro und CassenVerein" mintájára alapíttassák giro- és pénztáregylet, melynek egyik feladata legyen a tőzsdei leszámolás ellátása. A tőzsdetanács 1893 decemberében fogadta el a Giro- és Pénztáregyletre vonatkozó alapelveket s ezt követően, 1893.

dec. 10-én sor került a Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Rt. megalakítására, s az I894.márc.1-jén kezdte meg működését. Az alakuló közgyűlés elhatározta 500 db, egyenként 2000 K névértékű részvény kibocsátását, melyből a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 90-90-et, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 65-öt, az Angol-Osztrák Bank budapesti fióktelepe 45-öt jegyzett, a további 120 részvényen 9 egyéb hitelintézet osztozkodott. I894.márc.1-jétől, tehát a tőzsdén leszámolásra kötött összes értéküzleti, majd I897.aug.1jétől az áruüzleti ügyletek is, lebonyolítása a Budapesti Giro- és PénztárEgylet Rt. vezetése alatt álló Leszámoló Iroda útján történt. A Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Rt. jelentősége nemcsak a tőzsde fejlődése, de ennek a bécsi tőzsdétől illetve a bécsi hitelintézetektől való függésének csökkenése szempontjából is értékelhető, hiszen a megelőző évtizedekben az elszámolások és fizetések központja Bécs volt, a váltókon a szokvány szöveg szerepelt: Zahlbar in Wien (fizetendő Bécsben). Végül meg kell említeni azt is, hogy a tőzsde fejlődésének kifejezője a 90-es években az új tőzsdeépület építésére irányuló mozgalom. Az új tőzsdeépület Alpár Ignác tervei alapján és vezetésével készült el, több, mint hat millió K befektetéssel, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Jelzáloghitelbank közreműködésével, s 1905,okt.30-án került átadásra. Néhány adat a forgalom alakulásáról. Az árutőzsde fejlődését jól jellemzik az eladott búza mennyiségére vonatkozó adatok. A 70-es években az eladott mennyiség 3 millió q körül mozgott s ez a 80-as évek elején 4 millió, közepén 5 millió fölé emelkedett s a 90-es évek közepén elérte, majd túlhaladta a 7 millió q-át, hogy 1896—ban 8 330 000 q-val csúcspontra jusson. (Érdekes módon ezt követően nőtt meg a fedezetlen határidő-ügyletek száma, s a leszámolásra került árumennyiség). Az áru-határidőügyleti kötések száma a Budapesti Giro- és Pénztáregylet Rt. kimutatása szerint az 1898-as 75 278ról 1912-ben 150 490-re emelkedett a leszámolásra került búza mennyisége 1897-ben közel 12 millió, 1898-ban több mint 40, 1899-ben több mint 50, 1912-ben több mint 56 millió q-át tett ki. A búza átlagára az 1881-es 25,46ról 1895-ig - átmeneti ingadozások mellett - 13,72 K-ra csökkent, s csupán 1907-től mozgott állandóan 20 K fölött.