Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

egyesülésében, hanem mindenekelőtt az 1867-es kiegyezésnek a magyar gazdasági életre gyakorolt hatásában rejlik, amely a politikai helyzet stabilizációjával a külföldi tőke nagyobb mértékű beáramlását indította el, a mezőgazdaság számára az osztrák és más nyugati országok piacán további kedvező értékesítési lehetőségeket teremtett s összhatásában a kapitalizálódási folyamat meggyorsulását eredményezte. A vállalkozási kedv fellendülése új vállalatok sorának alapítását (nem is mindig megalapozott alapítását) hozta magával, s ez mutatkozik meg a tőzsde megélénkülésében is. (A Pest-Budán székelő részvénytársaságok számának 1870-1872 közötti növekedését - a Kereskedelmies Iparkamara jelentése alapján - az I.táblázat mutatja be.) Az alapítás méreteinek jellemzésére álljon itt három nagybank adata: az 1867-ben a Rotschild-csoport (Osztrák Hitelintézet) által alapított Magyar Általános Hitelbank 15 milliós, az 1868-ban egy angol bankcsoport által alapított Anglo-Hungarian Bank 20 milliós, az 1869-ben a frankfurti-párizsi Erlanger Bankház által közvetlenül a Franco-Osztrák Bank támogatásával, de angol pénzcsoportok részvételével alapított Franco-Magyar Bank 32 milliós alaptőkével létesült. Az alapítási láz méreteit jellemzik a Mód Aladár által közölt adatok, melyek szerint 1861-ben az összes hitelintézetek (bankok, takarékpénztárak, földhitelintézetek, szövetkezetek) száma 39, alaptőkéje 1,7 millió frt volt, takarékbetéteik összege 41,2 millió frt, ezzel szemben 1871-ben már 394 hitelintézet létezett 35 millió frt alaptőkével, s a betétek összege a 155,3 millió frt-ot tett ki. /18/ Egyedül 1872-ben 36 bankot, 93 takarékpénztárat és 39 szövetkezetet alapítottak. Ennek megfelelően a tőzsdén jegyzett részvények számának nagyméretű növekedése következett be. /19/ (II.táblázat) A tőzsdén jegyzett államadóssági kötvények száma az 1868. évi 1-ről 1873-ban 19-re, a zálogleveleké az 1864-es 3-ról 1873-ban 10-re, az elsőbbségi kötvényeké 1-ről 11-re emelkedett. Az alapítási és az ezzel összefüggő tőzsdelázzal kapcsolatban 1933ban Kun Andor a 19.sz. legnagyobb válságára emlékezve a korabeli Pester Lloyd sorait idézi: "Már nem csak minden utcának, hanem szinte minden valamire való háznak meg van a maga bankja. Nemsokára több bank lesz Pesten, mint kocsma. Felháborító, hogy a bankok tőzsdejátékra csábítják az embereket és papírokra 90, sőt 100 százalékos kölcsönöket is adnak. A társaságok derüre-borura adják az osztalékot, hogy ezzel emeljék papírjaik tőzsdei árfolyamát. Az emberek bolondul tódulnak a börzére, a könnyű pénzszerzés, a tékozlás vágya elveszi a tömegek eszét..." /20/ A tőzsdetagok száma - mint láttuk - ezzel összefüggésben ugrásszerűen növekedett s 1869-ben, amikor már megkezdik a Tőzsdepalota /21/ építését, melyet 1873 szeptemberében át is adnak, 1456 főt tesz ki. Ezt a folyamatot szakította meg az 1873.máj.9-i bécsi tőzsdekrach, mely egy hét múlva már Berlinben dühöngött, s végigszáguldott a földgolyón Dél-Afrikától Amerikáig. Bankok, iparvállalatok százai és ezrei jutottak csődbe, megkezdődött a bérek leszállítása, a munkások elbocsátása, kialakultak az ínségkonyhák, s a burzsoá állam az éhség ellen tiltakozó dolgozók ellen a fegyverek garmadáit vonultatta fel. Csőd csődöt követett, a pénzvilág