Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

márkás nevei kerültek a lapokban a bebörtönzöttek és öngyilkosok listájára. S nálunk, az egyesülő Budán és Pesten? "Pár nap múlva Pestre is elérkezik a krach." - írja a már idézett Kun Andor - "Nyakrafőre buknak a vállalatok, gazdag emberek lesznek öngyilkosok, kerülnek börtönbe, vagy válnak koldusokká. Egy év alatt 44 takarék közül 10 felszámol, emellett 29 bank és 92 szö vetkezet, így a Pesti Népbank is, ahol elveszett 1 116 400 forint részvény tőke, Pest város 180 000 forintja is

...Az állam állandó pénzzavarba jut...A boltok tönkremennek, s minden utcasarkon "Geld für alles" (zálogház) nyílik. ...Nagy a munkanélküliség. A falvakban éheznek, s ebben az időben jut kol dusbotra a legtöbb magyar birtokos.

" /22/ A válság, s az azt követő pangási korszak hatása az évtized végéig elhúzódott. A bankok sorában például olyan neves intézmény is felszámolásra került 1877-ben, mint az Anglo-Hungarian Bank, s a helyzetet jól jellemzi, hogy míg 1872-ben Budapesten 14 bank létezett 100 435 400 K részvénytőkévéi, 1879-ben a 13 bank részvénytőkéje 47 831 800 K volt, s a takarékpénztárak és hitelszövetkezetek törzsbetéti tőkeállománya az 1872-es 15 648 466 K-val szemben 1879-ben 11 521 472 K volt. Avagy: az 1867-1872 között Budapesten létrejött 56 ipari részvénytársaság közül csak 29 érte meg az 1873.év végét 52 806 000 K részvénytőkével s számuk 1880-ban 31 , részvénytőkéjük összege pedig 49 554 000 K. Ennek a helyzetnek a tükröződése a tőzsdén, hogy a jegyzett bankrészvények száma az 1872. évi 34-ről 1878-ig 17-re csökkent, s a korábbi szintet csak 1913-ban érték el, a takarékpénztári részvények az 1872.évi 13-ról 1883-ig csökkentek s a korábbi színvonalhoz csupán 1910-ben jutottak el, a tőzsdén jegyzett biztosító intézeti részvények száma 1873-ban 9, 1877-ben 4, s 1910-ben emelkedett 10-re. Ugyanez a tendencia mutatkozott az iparvállalatok részvényeinél is. /23/ Ezzel szemben például az államadóssági kötvények száma a válság és a pangás időszakában is évről-évre növekedett, 1873-ban 19, 1874-ben 25, 1880-ban már 31 s 1890-ben érte el a legmagasabb számot, a 37-et. A válság kifejeződött természetesen a részvények tőzsdei árfolyamainak alakulásában is. (III.táblázat) Gazdasági konjuktúra és a tőzsde fejlődése A 80-as években meginduló gyorsabb fejlődés részben a belső akkumulációval, de nem kis részben az újabb külföldi tőkebeáramlással függ össze. A külföldi tőke most elsősorban nem új pénzintézetek és vállalatok alapításában működik közre, hanem egyrészt már létező pénzintézeteket vonnak érdekeltségi körükbe, s rajtuk keresztül érvényesítik befolyásukat az iparvállalatok alapítása terén, másrészt jelentős szerepet vállalnak az állami és községi kölcsönök s a mezőgazdasági birtokokra felvett jelzálogkölcsönök finanszírozásában, ami természetesen jelentős profit - kamat és osztalék - kiáramlást eredményez. /24/ A fejlődés menetét jól jellemzik a magyarországi hitelintézetek fejlő-