A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Németh János: A budai mészároscéh céhkönyvének és okleveleinek nyelve

lexémaspecifikusan mutathatók ki, kevés esetben. Példaként álljon itt a 'Stefan' név, amit D kéz következetesen Schteffan alakban ír, további kezek pedig szintén következetesen Steffan, ill. Stephan alakban írnak. A fentieken túlmenő nyelvi elemzés feltétele az egyes kezekhez tartozó bejegyzések egyértelmű paleográfiai meghatározása, ami a céhkönyv vezetésének módja miatt (az ugyanazon folióin, sokszor ugyanazon sorban található bejegyzések nem ritkán különböző írnokoktól származnak) alig tűnik lehetségesnek. A II. Ulászló által kibocsátott céhprivilégium és az 1696. augusztus 12-i céhlevél nyelve A budai mészároscéh oklevelei között található egy II. Ulászló király által a főcéhmester és további négy személy kérésére 1494. december 2-án kibocsátott szabadságlevél német fordítása. A király a szabadságlevélbe három korábbi oklevelet írat át, s erősíti meg azokat céhprivilégiumként.

21 A latin eredeti nem ismert, a német változat - írásképe alapján - vélhetően a korai 18. századból származó átirat. Eldöntendő, hogy a fordítás (a továbbiakban: fordítás) maga is egykorú-e az átirattal, vagy korábban készült. A kérdés elsősorban nyelvtörténészek számára érdekes, ugyanis az első válasz a német szöveg a latin eredetiben átírt, s fennmaradt három korábbi latin nyelvű oklevéllel

22 történő összehasonlítását teszi lehetővé, a második válasz pedig a régebbi nyelven írt szövegek hagyományozódásának vizsgálatát. A szöveg német változatában a latin oklevelek szavainak, szókapcsolatainak, mondattípusainak gyakran olyan szavak, szókapcsolatok s mondattípusok felelnek meg, melyek a (késő) 17. század előtt ismeretlenek vagy nem használatosak voltak. A fordítás tehát a (késő) 17. vagy a korai 18. századból származhat. Ez a nyelvhasználattal kapcsolatban egy - szerény - következtetést is megenged: valamely okból ez időben kívánatosnak tűnt a budai mészároscéh számára elkészíteni a latin oklevél német fordítását. Mivel a céh szabadságlevelét a céhtagok előtt időnként felolvashatták, valószínűsíthető, hogy a céhtagok egy része nem tudott latinul. Az alábbiakban párhuzamba állítok néhány latin szót, szókapcsolatot a nevezett oklevelekből a 18. századra jellemző német megfeleltetésükkel (ezek teszik lehetővé a fordítás hozzávetőleges datálását). Ezután röviden szólok a két német szöveg betűhasználatáról. A 17-18. század német kancelláriai nyelvét a korábbi kancelláriai nyelvektől és további egykorú írott nyelvi stílusoktól a mondatszerkesztés, jellemző formulákból álló formulas nyelv és egy - t.k. sok latinizmust tartalmazó - sajátos szókincs különbözteti meg. 21 Kiadását lásd Források II. 14. sz. 22 Kiadásukat lásd Források II. 10-12. sz.