A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh
purkrecht adósok jegyzékeiben, ami ugyan nem bizonyíték, hiszen amennyiben fennállt az adóssága, azt nyilván kellett tartani. Lényegesebb, hogy az 1522. november 6-i és az 1525. december 28-i viaszjegyzékben is előfordul a neve, ami pedig céhtagságára enged következtetni. 1526. március 31-én 25 forintot kapott a mesterektől egy ezüst pohár és három ezüstkanál zálogért. 144 Bodó esete arra figyelmeztet, hogy a székjegyzékek nem feltétlenül tartalmazzák a céh összes tagjait. Lehet, hogy valami olyasmiről van szó, ami a másik későbbi tanácstag, Schreibernél is észlelhető, más székét használta, vagy pedig ő adta át a magáét valakinek. Magam egyelőre nem tudom ezt a problémát megoldani. Mindez azonban nem változtat a tényen: a mészárosok olyan tekintélyt élveztek a fővárosban, hogy annak 12 tagú vezető testületében, ahol soha sem volt három-négynél több kézműves, szinte állandó képviselethez jutottak. A céh vezetőségére viszonylag kevés az adatunk, a Céhkönyv még a céhmestereket is ritkán említi. Nincs adat - legalább is én nem találtam - a legényeket felügyelő atyamesterre, a minőségellenőrző mívlátó mesterre, valamint az ifjúmesterre, aki a céhüléseket hívta össze. 145 A céhmestereket már többször említettem. Összefoglalva és a céhkönyvből kiegészítve listájuk a következő: 1420: Aldoth János és Harcsás Miklós. 1474: a céh nevében jár el Zsigmond mészáros, Aldoth Pál és János deák. Amennyiben János deák valóban városi esküdt, akkor az előbbi kettő a céhmester. 1481-ben, 1482-ben és 1484-ben: Czoff János és Rupprecht Miklós. Czoff az 1500 évi székjegyzékben Czcheff nevet visel, özvegye pedig 1501-ben Chefint. 1494-ben Rupprecht Miklós céhmester Schaur Tamás városi tanácstaggal, és három megnevezett mesterrel együtt jár el a királynál. Schaur itteni szereplése analóg János deákéval, és erősíti azt, hogy az is esküdt volt. 1502-ben Nüssel János és Hacker Tamás töltötték be a céhmesteri tisztet, 1509-ben pedig Schreiber Wolfgang és Stangel Gárpár. 146 A céhkönyvben 1510. június 13-án szerepelnek Stangel Gáspár és Schreiber Wolfgang céhmesterek. 147 1514-ben királyi oklevél említi Sánta Wolfgang és Tibolt Tamás céhmestereket, 1519-ben pedig a budai káptalan Wolfgang deák (azaz Schreiber) és Chwz (Schus) János céhmestereket, valamint még három mestert. 14 A valószínűség a mellett szól, hogy Schreiber egy évtizedig töltötte be a tisztét, így talán őt kell a Sánta vezetéknév alatt is keresni. Száz év alatt tehát - Schreibert Sántával azonosítva és János deákot kihagyva biztosan 12 céhmester nevét ismerjük. Kérdéses, hogy a céhlevél előírása a mesterek fiai céhmesterré választására mennyire érvényesült. Sajnos, csak néhány 1500 előtti mészáros nevét ismerjük. A céhhez tartozó családokból származott a két Aldoth. Schreiberről tudjuk, hogy apjának mészárszéke volt. A Rupprecht 149 , a Schus 150 és a 144 Céhkönyv fol. 136r-v. 145 Lásd rájuk: A céhes élet i. m. [mint 3. j.] 39-40. p.; SICORKA i. m. [mint 4. j.] 138. p. 146 A fenti céhmesterekre lásd fenn, 37., 50., 65., 67., 68., 78., 100. j. 147 A céhkönyvben kelet alapján kikereshető. 148 Lásd fenn, 66, 68. j. 149 Lásd fenn, 102-109. j. 150 Lásd fenn, 76. j.
