A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh

1441-től 1464-ig - mint láttuk - Hertauf János képviselte a 12 városi esküdt között a mészárosokat.

132 Korábban feltételeztem, hogy Meixner Tamás is mészáros volt, aki Hertauf halála után átvette a tanácsban a mészárosok képviseletét, ezt a feltevést azonban nem tudom igazolni.

133 Valószínűsíthető viszont, az 1475. évi tanácslistán említett János deák esküdt mészáros volt, majd még kétszer mutatható ki ebben a minőségben. Azonos lehetett az 1474. május 3-i oklevelet Mátyástól kijáró három mészárosmester egyikével.

134 Lehet, hogy utána ezt egy időre Rupprecht Vid vette át, akinek a „Her" jelzője e mellett szólna.

135 Ezzel szemben biztos, hogy Schaur Tamás 1494-1515 közt valószínűleg folyamatosan városi esküdtként működött.

136 A jelek szerint a már sokszor említett Schreiber Wolfgang céhmester, akinek nevét a latin oklevelek Wolfgangus litteratus formában használták, vette át a tanácsban a mészárosok képviseletét.

137 1516. november 27-én ugyanis a kakati vámperben a bíróval, valamint Gazon (Meixner) Mihállyal együtt a király előtt Wolfgang deák járt el a főváros nevében.

138 1523 .június 22-ről megint ismerünk teljes tanácslistát. Bodó Jánost megtaláljuk a kilencedik helyen. Előfordul még egy Wolfgang is, aki azonban valószínűleg nem a deák, hanem Freiberger lehetett. 139

(Bodó mészáros német volt, ahogy erről már volt szó.

14 ) A Céhkönyv Schreiber esetében nem használta az „úr" jelzőt. Bodót csak az 1521. évi céhszék elszámolása alkalmával nevezik „Her"-nek, tehát már akkor tanácstag volt.

141 Megjegyzem, hogy bár városonként más volt a kézművesek szerepe, másutt is lehet a belső tanács tagjai közt mészárosokat találni, így Sopronban.

142 Bodó személyével külön kell foglalkozni, mert a céhkönyvből kiolvasható rendszer értékelésével szemben az ő esete bizonyos mértékben egyedi. Már említettem, hogy német volt, gyakrabban fordul elő neve Wodo, mint Bodó formában a céhkönyvben. A furcsa a következő: Bodó az 1518. évi székjegyzékben Tibolt Tamás után még az előkelő második helyet foglalja el, az 1519-esben viszont hiányzik a neve, ugyanakkor 1520-ban céhszéket kap, és mint láttuk, a következő évben „úr"-ként erről számol el. Gondolhatnánk arra, hogy 1519-ben véletlenül maradt ki a neve, ez ellen szól, hogy 1521 után többé nem fordul elő a székjegyzékben. Nem halt meg, hiszen 1523-ban városi tanácstag volt, 1534-ben pedig a Pozsonyba menekült mészárosok közt akarták kihallgatni.

143 Az is valószínűtlen, hogy kilépett volna a céhből. Tovább is szerepel a 132 Lásd fenn, 117. j. 133 Lásd fenn, 97. j. 134 Tanácstag: RADY: i. m. [mint 36. j.] 174. p. (1475.); DL 19491. (1489.); DF 208575. (1490.). Az 1474-es oklevélre lásd fenn, 65. j. 135 Lásd fenn, 102., 104. j. 136 Lásd fenn, 110. j. 137 Lásd fenn, a 76. j. utáni szövegben. 138 DF 236377. 139 DL 90430. 140 Lásd fenn, 91. j. 141 Céhkönyv fol. 1 lOv. 142 MOLLAY KÁROLY: Családtörténet és társadalomtörténet. (Az 1532. évi soproni mészárosok.) In: Soproni Szemle 42. ( 1988) 302., 314., 316. p. 143 Lásd fenn, 91. j.