A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh

tében a név gúnynév lehetett, mert 1510 körül egy Jó Mihály nevű szőlőbirtokos vásárbíró szerepelt.

113 Már szó volt róla, hogy Bertalan esetleg azonos lehet Kandier Bertalan mesterrel, bár ezt nem nagyon tartom valószínűnek.

114 A legtöbb adatot a céh tagjaira a bortized jegyzékek nyújtanak, amelyek egyben az egyes mesterek vagyonára is adnak támpontot. Az 153 l-es sasadit nem vesszük figyelembe, mivel a céh zöme 1529-ben eltávozott Budáról, ez a jegyzék pedig vezetékneveket és lakóhelyüket nem ad meg. Ugyancsak nem jönnek szóba a Felhévizen lakók, és a Szombatpiacon élő magyarok. Családnévvel és mészárosként említve a következők voltak szőlőbirtokosok 1505-ben és 1510 körül: Bodó János, Erdélyi János (azaz Nemesember - Siebenbürger), Császár Márton (a Céhkönyvben Kaiser), Farkas Péter, Hertauf Miklós, Korponai János, Nagy Farkas halvágó, Répás, Romay Farkas (a céhkönyvben Ramaur, azaz Romauer), Sánta Farkas, Sws, vagy Swz Márton (helyesen Schus), Tibolt Tamás, Tik István, Tilch István (a céhkönyvben Tichs István) és Torma János (a céhkönyvben Kren). Nem mondva mészárosnak még Innep Farkas (a céhkönyvben Feiertag) és Saor (Saoor, Savor, helyesen Schaur) Tamás is szerepel.

115 Néhány német mester eredeti nevükön fordul elő, esetleg kisebb elírással, míg Erdélyi, Császár, Romay, Torma és Innep nevét egyszerűen magyarra fordították. Nem tudjuk azonosítani Korponait, Nagyot, Répást. Tik lehet, hogy azonos Tilchcsel, de ezzel szemben is lehet érvelni. Az 1514. évi céhmester Sánta Farkas valószínűleg Schreiberrel azonos, de nem feltétlenül. A legnagyobb problémát Hertauf Miklós okozza, akit német nevén mészárosként említ a tizedjegyzék, a Mészáros utcában lakik, és a város egyik legtekintélyesebb szőlőbirtokosa.

116 Hertauf János, olykor Herteph fia Jánosnak nevezve 1441-ben, 1456-ban, 1457-ben, 1458-ban, 1461-ben és 1464-ben mutatható ki a városi tanács tagjai közt.

117 O is a mészáros mesterséget folytatta. 1458-ban egy váraljai Mészáros utcai kőház felülről Keresztély mészáros, alulról pedig Hortauf János mészáros és városi esküdt házaival határos.

118 Ennek a tekintélyes polgárnak Miklós feltehetően a fia lehetett. Teljesen érthetetlen, hogy neve miért nem fordul elő a céhkönyvben. Választ adni erre egyelőre nem tudok. A név hangzása alapján felmerülhet Hagraf Miklóssal való azonosítása is. Ez ellen két dolog szól. A tizedjegyzék Hertauf esetében hibátlan német nevet használ, ami egy tanácstagi család esetében érthető. Miért cserélné ezt a Céhkönyv fel másra? A másik, hogy Hagraf Siebenbürger neve. Egy második generációs, tekintélyes család sarját miért nevezzék apja, esetleg nagyapja származáshelye után? 113 Uo. 124. p. (Mutató.) 114 Lásd fenn, 99-100. j. 115 SZAKÁLY - Szűcs: i. m. [mint 76. j.] 133. p. (Mutató.) Innep uo. 124. p; Saor uo. 139. p; Sws (mint láttuk, tévesen Sós néven) uo. 140. p. 116 Uo. 59., 76., 88. p. 117 RADY: i. m. [mint 36. j.] 173. p. MOL Diplomatikai Fényképgyűjtemény (= DF.) 249009; DL 15153, 15785-7, valamint a következő jegyzet. 118 DF. 208415.