A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh
A bortized lajstromokban a Szombatpiacon és Felhévízen lakók nélkül sok budai mészáros szőlőbirtokost csak Mészáros vezetéknévvel és keresztnévvel írták össze. Ezek a következők: Balázs, Farkas, Fülöp, György, István, Márton, Mátyás, Mihály, Péter, Ruppert és Tamás. 119 Többségük keresztnevét viselők ebben az évben többen voltak, így azonosíthatatlanok. Mihály esetleg Pehem Mihállyal azonos. Mészáros Balázsnak viszont, (akit Bárkás Ádámnál írt össze a tizedjegyzék) a keresztneve a tizedjegyzékek idejében hiányzik a céhkönyvből. 1505-ben mindössze 36 köböl bora termett. 120 Bárkás Ádám lakóhelyét nem ismerjük. Nem zárható tehát ki, hogy Balázs is a Szentgyörgy piaci magyar mészárosokhoz tartozik, neve ebben az időben ezért nem ismert a céhkönyvből. A háztulajdonos Cirják mészárost sem találtam meg a Céhkönyvben. A német mészároscéh tagjai általában a váraljai Mészáros utcában laktak. 121 Sajnos, a tizedjegyzék nem mindig adja meg a lakóhelyet, mégis Bodó János, Farkas Péter, Hertauf Miklós, Innep Farkas, Mészáros Fülöp, György, István, Mátyás, Mihály, Ruppert, Nagy Farkas halvágó, Rómay Farkas és Torma János esetében a lakóhely a Mészáros utca. A fentiek alapján ez áll Vidre is. 122 Cirják mészárosnál, a Szent Péternél lakott Simontornya Albert szőlősgazda. 123 Amennyiben a Mészáros utca a Szentpéter külvárosban volt, Cirják háza állhatott ott is. A céh tagjai közül mindössze kettő nem lakott a tizedjegyzék alapján a róluk elnevezett utcában. Császár Márton a Szent János fürdő mellett, ami persze lehetett az utca táján is, Sánta Farkas céhmester pedig a Csűrnél. 124 Volt azonban olyanoknak is háza ebben az utcában, akit nem tudunk mészárosként kimutatni. Borjús Péter ugyan lehetett az a neve alapján, azonban Csiszár Péter, Csőgyártó János, Dragulya Balázs, Kőműves Antal és Pál, Loprejti György, Szíjgyártó Ferenc és egy bizonyos Tarchay esetében nem valószínű. 125 119 SZAKÁLY-Szűcs: i. m. [mint 76. j.] 133. p. 120 Uo. 51. p. 121 Helyére lásd KUBINYI: A budai várnegyed i. m. [mint 82. j.] 24. p. és uo. 92. j - Végh András ebben a kötetben megjelent tanulmányában máshová lokalizálja. Abban igaza van, hogy a Mészáros utcát soha sem helyezik a Szentpéter külvárosba, igaz, más városnegyedet sem említenek. Az alapprobléma Vid mészáros háza, amely sarokház volt az észak-déli Hosszú utca, valamint a nyugat-keleti Mészáros utca közt. A mellette lakó a Szentpéter külvároshoz tartozott. Nem vonom kétségbe Végh András hipotézise lehetséges voltát, (magyarázható a Vid ügy másként is), én mégis inkább a mai Vitéz utcával, vagy annak egyik szomszédos utcájával azonosítanám. Ha a céh oltára valóban a Karmelita templomban állt, a Végh általjavasolt esetben túl távol lehettek templomuktól. Azt is figyelembe kell venni, hogy bár a vágóhíd a Dunánál volt, egyszerűbb azonban úgy elképzelni, hogy egy patak, vagy vizes árok torkolatánál volt, amely a vért és piszkot a folyóba vitte. Nos, a mai szintvonalak a külvárosban egyetlen olyan, a Duna felé kiszélesedő mélyedést mutatnak, ahol ilyen (vizes) árok elképzelhető. Ennek a közepén van a Vitéz-utca. HORUSITKY HENRIK: Budapest dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. Hydrogeologie der am rechten Donau-Ufer gelegenen Stadthälfte von Budapest. Budapest, 1939. Térképmellékletek. 122 Lásd fenn, 104-106. j. 123 SZAKÁLY - Szűcs: i. m. [mint 76. j.] 70. p. 124 Uo. 118., 139. p. 125 Uo. A kötet különböző mutatói alapján. Megjegyzem, hogy Csőgyártó (Chywgyartho) nevét tévesen Szíjgyártóként mutatózták. Az utcát említő oklevelek szerint is laktak mások ott.
