A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh

halászokról és a halárusítókról szólva mindenütt hivatkozik a budai bíró és tanács által királyi parancsra hozott, és a halárusítást szabályozó oklevélre, ami nyilván azonos az idézett 1424. évivel.

39 Ez a Jogkönyv első szerkesztése 142l-es befejezésével szemben aggályokat kelt, bár nem cáfolja teljesen. Valószínűleg szükséges lesz egyszer a Jogkönyv keletkezését és tartalmát újra feldolgozni. A Jogkönyvben a mészárosok előkelő helyen, a kereskedők különböző csoportjai és a pénzverők, meg az ötvösök után fordulnak elő, megelőzve a többi kézműves mesterséget. A 105-107. cikkely foglalkozik velük. A 107. számú a már ismertetett halárusítási szabályzat.

40 Utána közvetlenül néhány olyan szakma következik, amelyek kapcsolatban állnak a mészárosok tevékenységével: a vadhúsárusok, a füstölt húsárusítók, halászok és halárusítók.

41 Visszatérve a három, mészárosokkal foglalkozó cikkelyhez, a 105. cikkely a „Von derr maister fleisch hagker rechtenn" címet viseli. E szerint a marhákat (fíech) csak nappal, a Duna partján levő vágóhídon vághatják le. Utána következik a IV. Béla okleveléből átvett, fent már említett szabályzat, hogy az állatbőröket csak a mészárszékeknél adhatják el, valamint a rendelkezés áthágóinak büntetése, egy márka finom ezüst.

42 A következő, 106. cikkely, címe: „Von der fleischagkerr tzechenn". E szerint a mészárosok céhmesterei gondoskodjanak arról, hogy mindig elegendő hús legyen a mészárszékekben. Ellenőrizniük kell a hús minőségét. Amennyiben romlott húst találnak, azt az első két esetben kobozzák el, harmadik esetben ugyancsak, viszont ekkor az illető mester fizessen egy márkát a városi árfolyam szerint (Statwerung), és ne árusíthasson négy hétig.

4j Ezt a cikkelyt az I. Lajos-kori céhlevélből vehették át. A minőség ellenőrzés már a pozsonyi mészárosok 1376. évi céhszabályzatában előfordult.

44 Valószínűleg foglalkozott az Anjou-kori céhlevél a céhmesterek választásával is, hiszen a Jogkönyv 106. cikkelye címe szerint a céhről szól, tartalmában pedig a céhmesterek feladatát írja le. Az 1525-ben az Újlaki család kihalása után a koronára szállt és a tárnoki városok kiváltságát elnyerő szerémségi Újlak mezőváros jogkönyvének I. könyve lényegében az Újlaki Miklós erdélyi vajda által nekik adott kiváltságot írja át, a többi könyv pedig a „Hét szabad város tör39 MOLLAY i. m. [mint 22. j.] 102-103. p. Már Rady is észrevette, hogy a mészáros-halárus viszályban kiadott 1424-es oklevelet dolgozták be a Jogkönyvbe. Szerinte a húszas években a Jogkönyvet átdolgozhatták. RADY i. m. [mint 36. j.] 45. p. 40 MOLLAY i. m. [mint 22. j.] 101-102. p. 41 Uo. 102-104. p. (Nr. 108-112.) A füstölt húsárusító (Pächler) a bellér, ami ezenkívül a belsőség árusítóit is jelenti. MOLLAY KÁROLY: Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest, 1982. 196. p. (Nyelvészeti Tanulmányok 23.) 42 Lásd fenn, 22-23. j.; MOLLAY: Das Ofner Stadtrecht i. m. [mint 22. j.] 101. p.; Fordítása: BLAZOVICH - SCHMIDT: i. m. [mint 22. j.] II. köt. 370-371. p. A címet „A mészárosmesterekkel kapcsolatos jogszabály" kifejezéssel adja vissza. 43 MOLLAY: Das Ofner Stadtrecht i. m. [mint22.j.] 101-102. p. Fordítása: BLAZOVICH-SCHMIDT: i. m. [mint 22. j.] 2. köt. 371. p. 44 KIRÁLY JÁNOS: Pozsony város joga a középkorban. Budapest, 1894. 188-190. p.